Ugodnovići
| Ugodnovići | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 460 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 49,24 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Ugodnovići (szerbül: Угодновићи), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 42, közúton 63 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 19, közúton 37 km-re délnyugatra, a Borja-hegység alatt és a Vučja-hegység területén, 400-1000 méteres magasságban található. A település területén jön létre, több kis patak csatlakozásával a Studena-folyó, mely itt ömlik a Velika Usorába. Ugodnovići tipikus hegyvidéki település, mely több falucskából és házcsoportból áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 917 | 458 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 8 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 927 | 460 |
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is lakott volt, egykori templomának csekély maradványai a „Crkvina” nevű lelőhelyen találhatók.[4]
A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó településnek 26 háztartása és 299 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 35 háztartást és 461 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a „Petar Kočić” Általános Iskola területi iskolája működik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt ortodox temploma a Kuzmanovići településrészen áll.
- A „Crkvina” nevű helyen ma is láthatók a középkori templom alapfalainak maradványai.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. május 28.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o.
További információk
[szerkesztés]

