Ugarcsiga
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Helix lutescens Rossmässler, 1837 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ugarcsiga témájú médiaállományokat és Ugarcsiga témájú kategóriát. |
Az ugarcsiga (Helix lutescens) Magyarországon is honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
Külső megjelenése[szerkesztés]
Hasonlít a jóval elterjedtebb éticsigára, de valamivel kisebb és háza kúposabb, világosabb, fakóbb. A csigaház szélessége 19–34 mm, magassága 31–33 mm, zsírfényű, színe halványsárga. A házon 3-5 keskeny sáv halad végig, köldöke többnyire teljesen zárt. Az állat testének színe szürkéssárga, bőre erősen ripacsos.
Elterjedése és életmódja[szerkesztés]
Az ugarcsiga az Északkeleti-Kárpátok két oldalán fordul elő, egyrészt délen Kelet-Szlovákiától, Magyarországon keresztül Erdélyig, másrészt északon Dél-Lengyelországtól, Nyugat-Ukrajnán (Podólián) át, egészen Moldáviáig. Száraz, füves-bokros domboldalakon, parlagon hagyott szántóföldeken, napos legelőkön él, esetleg kertekben, temetőkben található meg. Késő délután és reggel aktív. Szaporodási ideje májustól kora júniusig tart, ezután 20-50 petéjét talajba ásott gödörbe rakja. A peték két hét alatt kelnek ki, a kis csigák a teljes felnőttkort négy év alatt érik el. Friss és korhadó növényi részekkel táplálkoznak. Télire a csigaházba visszahúzódva hibernálódnak, a ház nyílását vastag, meszes fedővel zárják el.
Az ugarcsiga Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Források[szerkesztés]
- Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
