Udvary Gyöngyvér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Udvary Gyöngyvér
Született 1913. október 11.
Varsolc
Elhunyt 2000. július 8. (86 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Vincze Lajos
Foglalkozása újságíró,
művészeti író,
szociográfiai író

Udvary Gyöngyvér (álnevei: Balázs Borbála, Péter József, Székely Rózsa; Varsolc, 1913. október 11.Budapest, 2000. július 8.) erdélyi magyar újságíró, művészeti író, szociográfiai író. Udvary József leánya, Vincze Lajos felesége.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

A szilágysomlyói Ferenc-rendi Zárda iskolájában, majd a debreceni Piarista Főgimnáziumban tanult, itt érettségizett 1931-ben. Irodalmi elhivatottságát a Szilágysomlyó c. lapban közölt diákkori versei jelezték. Az 1930-as évek elején a Nagyvárad című napilapban és a Magyar Lapokban is jelentek meg írásai. 1934–38 között a nagyváradi Szabadság belső munkatársaként riportjaiban megrázó képet nyújtott a létkérdéssel küzdők mindennapi gondjairól.

1938 szeptemberétől, Pethő Sándor meghívására a Magyar Nemzet belső munkatársa lett, itt 1943-ig főleg irodalmi, művészeti és szociológiai kérdésekkel foglalkozott. Egyidejűleg külső munkatársként írt a Magyar Nő és a Színházi Magazin c. hetilapokba is, egészen a nyilas hatalom uralomra jutásáig. A háború után az újrainduló Magyar Nemzet belső munkatársa, de álnéven publikált a Magyar Vasárnap, valamint a Hazánk c. hetilapokban is. 1951-ben megvonták újságírói tagságát, amelyet csak 1992-ben nyert vissza. Rehabilitálásával egy időben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége örökös tagjává választotta. Az elhallgattatás, félreállítás éveiben szociológiai, szociográfiai esszéket, majd útleírásokat írt.

Kötetei (Vincze Lajossal)[szerkesztés]

  • Az ismeretlen szomszéd (Jugoszláviáról, Budapest, 1965. Világjárók);
  • Ivan Meštro­vić (Budapest, 1974);
  • Emberek a grániton (esszékötet a finn és a svéd társadalmi életről, Budapest, 1981);
  • Iraki piramis (útirajz, Budapest, 1984).

Források[szerkesztés]