URH (együttes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
URH
Információk

Az URH magyar underground új hullámos együttes, mely 1980-ban alakult (eredetileg Orgazmus néven), majd 1981-ben már fel is oszlott maga után hagyva egy legendát, és elindítva egy új, feltörekvő, valamint felnövő művész/zenész generációt, melynek tagjai a mai napig meghatározóak a kortárs magyar (underground) kultúrában.

Történet[szerkesztés]

Az együttest Somoskői Lajos és Menyhárt Jenő alapította 1980-ban, majd Menyhárt kérésére csatlakozott hozzájuk egykori katonatársa Kiss László. Somoskői Molnár Gergely és a Spions együttes nagy tisztelője volt, s azt szerette volna, ha az ő együttese folytatná a fentebb megnevezettek munkásságát, ezért amikor hallotta, hogy van egy fiú, akinél Molnár ott hagyta a szövegeit mielőtt disszidált, kapva kapott az alkalmon és elhívta egy próbára. Így került a csapathoz Müller Péter Iván, aki nem csak Molnár, hanem a saját írásait is elvitte Somoskőinek, aki úgy gondolta, hogy érdemes foglalkozni velük, és mivel egyébként is énekest kerestek, megkérdezte Müllert, hogy nem vállalná-e el a feladatot. A fiú szíves örömest igent mondott. Hamar vezető pozícióba küzdötte magát a kis groupban színházi és televíziós kapcsolatai miatt többek közt (befolyását az is mutatja, hogy később az ő nyomására lesz kénytelen kiválni Somoskői). A kirakós utolsó darabját is ő teszi a helyére, mikor beszervezi Salamon Andrást dobosnak.

Próbahelyük a Semmelweis Egyetem Kálvária téri (azelőtt Kulich Gyula tér) pszichiátriai ambulanciájában volt, egyes források szerint a Balaton együttes egyik tagja szerezte nekik, mások szerint a pszichológiát hallgató Somoskői kapcsolatai révén jutottak hozzá.

Ugyanitt léptek fel először 1980. szeptember 13-án, a koncert bevételét az intézetben kezelt narkomán fiatalok ellátásra ajánlották fel. A koncert plakátján az URH név még nem szerepelt (ez egyébként azt jelenti, hogy Ultra Rock Hírügynökség, a korban viszont egyes rossz nyelvek szerint az R a radikálist jelentette) csak a műsor címe (Orgazmus Kék Fényben) és a következő mondat: „Ha valóban a jövőből jöttél, tégy brutálissá, de szelíden, hogy ne fájjon”. Majd a tagok nevei következtek rövidítve, akár csak a fiatal bűnözőké.

Elindult a lavina, és már nem lehetett megállítani, a közönség tisztán érezte ezt. A rajongótábor koncertről koncertre nőtt. Végre lett állandó koncerthelyük is a Kassák Klubban, igaz, nem itt adták legnagyobb műsorukat (arra a Budapesti Műszaki Egyetem Bercsényi kollégiumának ebédlőjében került sor) de sok más előadás után itt tartották a búcsúkoncertjüket (1981. március 29-én).

Sokakat megrázott e „hirtelen halál”. Az utódegyüttesek (az Európa Kiadót, a Kontroll Csoportot) szintén meghatározóak. A befejezésre azért volt szükség, mert az együttes nem bírt el két olyan különböző elképzelésekkel rendelkező művészt, mint amilyen Müller és Menyhárt volt.

Zene[szerkesztés]

Az URH zenéje a punkból (egyszerű témák, gyors, letaglózó ritmusok), a rock and rollból és (bár kismértékben, de érezhetően) a jazz-ből táplálkozik.

Szövegeik kábítószerfogyasztásról és mámorról, szabadságról (Pokoli Aranykor), a rendszer (Vigyetek el, Van-e élet a földön) és a hazai zeneipar (Ki akarja nyírni a doktor) és közszereplők (Kék fény) bírálatáról szóltak javarészt, rendkívül sok iróniával és humorral fűszerezve, ugyanakkor dalaik nagyon költőiek és elvontak is voltak, ezáltal rengeteg kétértelműséget is tartalmaztak.

A Spions után pedig ők a másodikok, akik az akkoriban hazánkban betiltott, csak szamizdatban terjesztett irodalomból átemelnek témákat és megzenésítenek (pl. Nagy testvér című számukat George Orwell:1984-e ihlette).

Tagok[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]