UEFA-együttható

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az UEFA-együttható (más néven UEFA-koefficiens), az UEFA-tagországok labdarúgó-válogatottjainak, illetve klubcsapatainak rendezett labdarúgótornák rangsorolását és kiemelését meghatározó statisztikai adat. Az UEFA-együtthatót az európai labdarúgás vezető szervezete, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alkalmazza. Jelenleg három különböző típusát különböztetjük meg:

  • UEFA-tagországok nemzeti labdarúgó-válogatottak együtthatói;
  • Ország-koefficiens: az egyes tagországok klubcsapatainak teljesítményének rangsorolásához használják; amellyel meghatározzák az indítható csapatok számát, valamint hogy mely fordulóban kapcsolódnak be a klubcsapatok az UEFA-bajnokok ligájában, Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában;
  • Klubkoefficiens: a labdarúgóklubok amellyel meghatározzák a kiemeléseket az UEFA-bajnokok ligájában, Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában.

Nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatója[szerkesztés]

Régi pontszámítási rendszer[szerkesztés]

A nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatója a válogatott nemzetközi eredményeiből adódik, mely a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság és a legutóbbi labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőköreiben elért pontszámok (3 pont a győzelemért, 1 pont a döntetlenért) és lejátszott mérkőzések hányadosa. A rájátszásban elért eredmények nem számítanak. A legutóbbi labdarúgó-világbajnokság vagy labdarúgó-Európa-bajnokság rendezői esetében csak egy torna selejtezőjén elért eredmények kerülnek elszámításra.

Ha egy vagy több válogatott rendelkezik egyforma együtthatóval, úgy a ranglista meghatározása a következő szempontok szerint történik:

  1. a korábbi torna selejtező mérkőzéseiből adódó együttható,
  2. a gólkülönbség átlaga,
  3. a lőtt gólok átlaga,
  4. az idegenben lőtt gólok átlaga,
  5. sorsolás.

A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság csoportjainak kialakításakor még a régi pontszámítási rendszer alapján számolt UEFA-együtthatókat vették figyelembe.

Raymond Domenech, a francia labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya élesen kritizálta ezt a számítási rendszert, mivel elégedetlen volt a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság sorsolásával, amelyen az aktuális világbajnok olaszokat nem az első helyen emelték ki.[1] Giorgio Marchetti, az UEFA professzionális labdarúgással foglalkozó osztályának igazgatója 2007. november 22-én jelentette be, hogy a korábbi pontszámítási rendszert felülvizsgálják, és egy olyan új pontszámítási rendszer kidolgozásán dolgoznak, amely figyelembe veszi a labdarúgó-világbajnokságon és a labdarúgó-Európa-bajnokságon elért eredményeket is.

Új pontszámítási rendszer[szerkesztés]

Az UEFA 2008. május 20-án bejelentette, hogy új pontszámítási rendszert vezet be,[2][3] mely figyelembe veszi a labdarúgó-Európa-bajnokságon és a labdarúgó-világbajnokságon elért eredményeket is. 2013. december 12-én kisebb változtatásokat hajtottak végre a bónuszpontok esetében.[4] Ezeket a módosításokat először a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőkörének sorsolásakor alkalmazták.

Alapelvek[szerkesztés]

1. Figyelembe vett mérkőzések

A labdarúgó-Európa-bajnokságon és a labdarúgó-világbajnokságon illetve ezek selejtezőkörében lejátszott összes hivatalos mérkőzés beleszámít a válogatott-együtthatóba. A barátságos mérkőzések nem számítanak.

2. Elszámolt időszak

Az elszámolt időszak egy ciklusát a labdarúgótorna selejtezőkörének és döntő szakaszának együttes időtartama határozza meg. A válogatott-együttható kiszámításakor két és fél ciklust vesznek figyelembe, amely a korábbi három selejtezőkörből és két döntő szakaszból adódik.

Példa

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság 2015. december 12-i sorsolásakor a következő ciklusokat veszik figyelembe:

3. A mérkőzéseken szerezhető pontok

A selejtezőkörben, illetve a torna döntő szakaszán lejátszott összes mérkőzésért pont szerezhető a következő szabályok szerint:

  • Minden válogatott-mérkőzésért – függetlenül a végeredménytől – 10 000 pont jár;
  • A győzelemért 30 000 pont, a döntetlenért 10 000 pont jár;
  • Minden lőtt gól 501 ponttal növeli a mérkőzésért járó pontszám összegét, míg minden kapott gól 500 ponttal csökkenti azt.
  • Ha bármely mérkőzés büntetőpárbajjal fejeződne be, úgy mindkét csapat 10 000 pontot szerez (mint döntetlenért), amelyet a győztes csapat további 10 000 ponttal növel. A büntetőpárbaj során elért gólok nem számítanak.
Példa

1. csapat 4–1-re legyőzi a 2. csapatot

1. csapat: 10 000 pontot kap a mérkőzésért + 30 000 pont jár a győzelemért + 4×501 pont a lőtt gólokért - 1×500 pont a kapott gólok miatt = 41 504 pont.
2. csapat: +10 000 pont a mérkőzésért + 1×501 pont a lőtt gólért - 4×500 pont a kapott gólok miatt = 8501 pont.

4. Jutalom-, vagy bónuszpontok

Hogy az együtthatóban elszámolásra kerülő labdarúgótornák különböző szakaszainak jelentőségét és a szintek erősségét megfelelően nyomatékosítsák, jutalom-, vagy bónuszpontokat osztanak mindazon labdarúgó-válogatottaknak, amelyek bejutnak az érintett labdarúgótornák egyeneses kieséses szakaszába. A bónuszpontok lépcsőzetesen emelkednek a labdarúgótorna magasabb szintjeire lépve, és a mérkőzések végeredményeitől függetlenül garantáltan elszámolásra kerülnek.

A bónuszpontok értékét a következő táblázat tartalmazza(2014. január 1-től):[4]

Labdarúgótorna Selejtező Csoportkör Nyolcaddöntő Negyeddöntő Elődöntő 3. helyért Döntő
Európa-bajnokság 4 000 8 000 12 000 18 000 28 000 38 000
Világbajnokság 4 000 8 000 12 000 18 000 28 000 18 000 38 000
5. Egy adott időszak elszámítása

A nemzeti labdarúgó-válogatottak összes mérkőzésének eredményéből (selejtezők és a labdarúgótornák döntőin) számolt pontszám összegét elosztjuk az adott időszakban lejátszott mérkőzések számával.

6. Súlyozott tényező

A súlyozott tényező az egyik legfontosabb viszonyszám az UEFA-koefficiens meghatározásában, mely megfelelően tükrözi a labdarúgó-válogatottak aktuális felkészültségi szintjét, a frissebb eredmények nagyobb „súllyal” szerepelnek. Az elszámolt időszakban jelölt ciklusok alapján a 3. és 2. időszak egyaránt kétszeres szorzóval (a teljes mutató 40%–40%-a), míg a legkorábbi, azaz az 1. időszak egyszeres szorzóval (a teljes mutató 20%-a) bír az UEFA-együtthatóban.

Példa

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak sorsolásakor a következőket veszik figyelembe:

  2010-es labdarúgó-világbajnokság
(selejtező + döntő szakasz)
2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság
(selejtező + döntő szakasz)
2014-es labdarúgó-világbajnokság
(selejtező)
Átlag pontszám 14 000 18 000 25 000
Súlyozott tényező 1 (20%) 2 (40%) 2 (40%)
Összesen 14 000 36 000 50 000

A labdarúgó-válogatott összpontszáma: 100 000 (1. + 2. + 3. időszak)
Osztószám: 5 (2010-es VB-selejtező + döntő szakasz, 2012-es EB-selejtező + döntő szakasz és a 2014-es VB-selejtező)
UEFA-együttható: 100 000 / 5 = 20 000

Ország-koefficiens[szerkesztés]

Az ország-koefficiens UEFA-együtthatóját az UEFA-tagországok bajnokságainak rangsorolására használják, amely meghatározza az indulásra jogosult klubcsapatok számát és bekapcsolódási helyét az bajnokok ligájában és az Európa-ligában.

Ezen UEFA-együttható érvénybe lépése kétciklusos, azaz az európai kupaporond évadjának lezárása (júniustól következő év májusáig) után számolt érték csak egy teljes szezonnal később lép életbe, azaz a 2018–2019-es szezon UEFA-együtthatóját a 2020–2021-es szezonban alkalmazzák.

Számítása

Ezt az együtthatót a nemzeti labdarúgó-bajnokságok labdarúgó-egyesületeinek bajnokok ligájában és az Európa-ligában (korábban UEFA-kupa), az utolsó 5, már befejezett szezonban elért összes eredmény figyelembevételével számítják ki. Így az adott év májusban befejeződött európai kupák eredményei először a következő nyártól számítanak először, és 5 évig vannak érvényben.

Az egyes szezonokban elért összes eredményt pontozzák: a győzelemért 2, a döntetlenért 1, míg a vereségért nem jár pont. A selejtezőkörben elért pontszámokat felezik (1999 előtt a selejtezőkörben is 2 pont járt a győzelemért és 1 pont a döntetlenért). A megszerzett pontokat összeadják, majd elosztják a szezonban indult klubcsapatok számával. Az így kapott értéket három tizedesjegy pontosságig kerekítik (pl. 2.333), így kapjuk a labdarúgó-bajnokságok szezonbeli UEFA-együtthatóját.

A európai kupák magasabb szintű megmérettetéseiért bónuszpontok járnak. A bónuszpontok növelik a csapatok szezonbeli összpontszámát, így a nemzeti labdarúgó-bajnokság UEFA-együtthatóját is.

Bónuszpontok (2009–2010-es szezontól)
  • Bajnokok ligája-csoportkörben való részvétel: 4 pont (2004–2009: 3 pont, 1996–2004: 1 pont, 1996 előtt 2 pont járt)
  • Bajnokok ligája-csoportkörből való továbbjutás: 5 pont (2004–2009: 1 pont, míg 2004 előtt nem járt pont)
  • Bármelyik kupában a negyeddöntőben, elődöntőben vagy a döntőben való részvétel 1-1 pontot ér.

A labdarúgó-bajnokságok utolsó 5 szezonbeli UEFA-együtthatójának összértéke képezi a nemzeti labdarúgó-bajnokságok UEFA-együtthatóját.

Klubkoefficiens[szerkesztés]

A klubkoefficiens szolgál arra, hogy az európai kupákban a csapatok kiemelését eldöntsék a sorsolást megelőzően.

A klub együtthatója a labdarúgócsapat legutóbbi 5 évben a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában szerzett pontjainak összessége, illetve az ugyanerre az időszakra nézve a klub országának együtthatója közül a magasabb érték.[5][6]

A klubok kettő pontot kapnak a győzelemért, egyet a döntetlenért a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában a csoportkörtől kezdődően. A hosszabbítás utáni győzelemért ugyanezt a pontszámot kapják, de a büntetőrúgásokkal véget ért találkozók döntetlennek számítanak. Az Európa-liga csoportkörében való részvételért járó bónuszpont nem adódik hozzá a győzelem/döntetlenek pontszámához, hanem az egy minimum pontszám, ha a teljesítmény nem éri el a bónuszpontszámot. A Bajnokok Ligájában a bónuszpont hozzáadódik a győzelem/döntetlenek pontszámához.

Forduló Együttható pontszámok
Bajnokok Ligája Európa-liga
Kiesés az előselejtezőből 0,5
Kiesés az 1. selejtezőkörből 1,0
Kiesés a 2. selejtezőkörből 1,5
Kiesés a 3. selejtezőkörből 2
Kiesés a rájátszásból 2,5
Csoportkör részvétel 4 minimum 3
Győzelem a csoportkörben, vagy az egyenes kieséses szakaszban 2 2
Döntetlen a csoportkörben, vagy az egyenes kieséses szakaszban 1 1
Részvétel a nyolcaddöntőben 4+1
Részvétel a negyeddöntőben, elődöntőben, döntőben 1 1
Példák[7]

A példák tartalmaznak egy-egy BL-győztest, BL-negyeddöntőst, BL-csoportköröst, EL-döntőst, valamint egy EL-csoportköröst több mint 3 pontos teljesítménnyel és egy EL-csoportköröst kevesebb mint 3 pontos teljesítménnyel.

Csapat Csoportkör Legjobb 32 között Nyolcaddöntő Negyeddöntő Elődöntő Döntő Összesen
Gy–D–V Pontszám Gy–D–V Pontszám Gy–D–V Pontszám Gy–D–V Pontszám Gy–D–V Pontszám Gy–V Pontszám
Liverpool
(2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája)
3–0–3 4 bónusz +
3×2 = 10
1–1–0 4+1 bónusz +
1×2 + 1×1 = 8
2–0–0 1 bónusz +
2×2 = 5
1–0–1 1 bónusz +
1×2 = 3
1–0 1 bónusz +
1×2 = 3
29
Juventus
(2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája)
4–0–2 4 bónusz +
4×2 = 12
1–0–1 4+1 bónusz +
1×2 = 7
0–1–1 1 bónusz +
1×1 = 2
21
Crvena zvezda
(2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája)
1–1–4 4 bónusz +
1×2 + 1×1 = 7
7
Arsenal
(2018–2019-es Európa-liga)
5–1–0 5×2 + 1×1 = 11 1–0–1 1×2 = 2 1–0–1 1×2 = 2 2–0–0 1 bónusz +
2×2 = 5
2–0–0 1 bónusz +
2×2 = 5
0–1 1 bónusz = 1 26
Ferencváros
(2019–2020-as Európa-liga)
1–4–1 1×2 + 4×1 = 6
(több mint 3 pont)
6
Trabzonspor
(2019–2020-as Európa-liga)
0–1–5 1×1 = 1,
de minimum 3 = 3
3

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Domenech az UEFA-t szidta, Olaszországot éltette! (angolul)”, Goal.com, 2007. november 20. (Hozzáférés ideje: 2008. június 6.) 
  2. EXCO approves new coefficient system (angolul)”, UEFA.com, 2008. május 20. (Hozzáférés ideje: 2008. június 6.) 
  3. Új válogatott-együttható pontszámítási rendszer (PDF). UEFA.com, 2008. május 20. (Hozzáférés: 2008. június 6.)
  4. a b Regulation of the UEFA European Football Championship (angolul)”, UEFA.com, 2013. december 12. (Hozzáférés ideje: 2015. november 19.) 
  5. How the club coefficients are calculated. UEFA.com
  6. UEFA Coefficients calculation method. Bert Kassies. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)
  7. UEFA 5-year Club Ranking 2020. Bert Kassies. (Hozzáférés: 2020. szeptember 19.)

További információk[szerkesztés]