Tótkelecsény
| Tótkelecsény (Slovenské Kľačany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1379 |
| Polgármester | Anna Mužíková |
| Irányítószám | 991 02 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 170 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 9,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 15′ 53″, k. h. 19° 26′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 53″, k. h. 19° 26′ 58″ | |
| Tótkelecsény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tótkelecsény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tótkelecsény (szlovákul: Slovenské Kľačany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre, a Tiszovnyik partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1379-ben "Kelechen" néven említik először. A divényi váruradalom része volt, majd a 17. századtól a Madách család birtoka. 1715-ben 14, 1720-ban 9 háztartása létezett. Később a Baross, a Zichy és a Forgách családok a főbb birtokosai. 1828-ban 32 házában 223 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Később idénymunkákkal foglalkoztak és a környék bányáiban, üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek szerint "Tót-Kelecsény, tót falu, Nógrád m. 32 kath., 191 evang. lak., és egy urasági kőépülettel. A Madách fam. öröksége volna, de most gróf Zichy Károly örökösei birják. Ut. post. Szakál."[2]
Nógrád vármegye monográfiájában "Tótkelecsény. A Sztregova-patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 45, lakosaié 221, a kik leginkább tótok és evangélikus vallásúak. Postája: Alsósztregova, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal és vasuti megállóhelye Rárós-puszta. E helységről csak a XVII. század elejétől kezdve vannak adataink. 1660-ban a divényi uradalomhoz tartozott. 1715-ben nemes községként szerepel az összeírásban. Ekkor kilencz magyar és négy tót háztartását vették fel, 1720-ban pedig három magyar, négy német és két tót háztartását. A XVIII. század első felében a Madách család, 1770-ben Baross József és György voltak a földesurai. 1826-ban gróf Zichy Károly birtokában találjuk és később gróf Forgách Antal birtokába kerűlt. Jelenleg Janssen Ernő a legnagyobb birtokosa s az övé az emeletes kastély is, melyet a Baross család a XVIII. század második felében építtetett s a mely azután a gróf Zichy család, majd gróf Forgách Antal birtokába került. 1873-ban itt is a kolera pusztított. A községhez tartozik Podluzsánka-puszta."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 261, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 154 lakosából 145 szlovák volt.
2011-ben 158 lakosából 151 szlovák volt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
Alsóesztergály (Dolné Strháre) · Alsópalojta (Dolné Plachtince) · Alsósztregova (Dolná Strehová) · Alsózellő (Malé Zlievce) · Apafalva (Opava) · Apátújfalu (Opatovská Nová Ves) · Bátorfalu (Bátorová) · Borosznok (Brusník) · Bussa (Bušince) · Csáb (Čebovce) · Csalár (Čeláre) · Csall (Čelovce) · Dacsókeszi (Kosihovce) · Dacsólám (Dačov Lom) · Ebeck (Obeckov) · Erdőmeg (Záhorce) · Érújfalu (Závada) · Fehérkút (Príbelce) · Felsőesztergály (Horné Strháre) · Felsőpalojta (Horné Plachtince) · Felsősztregova (Horná Strehová) · Felsőzellő (Veľké Zlievce) · Galábocs (Glabušovce) · Gyürki (Ďurkovce) · Hartyán (Chrťany) · Inám (Dolinka) · Ipolybalog (Balog nad Ipľom) · Ipolyharaszti (Chrastince) · Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) · Ipolykér (Kiarov) · Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) · Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) · Ipolynyék (Vinica) · Ipolyszécsényke (Sečianky) · Ipolyvarbó (Vrbovka) · Kékkő (Modrý Kameň) · Kelenye (Kleňany) · Kiscsalomja (Malá Čalomija) · Kishalom (Malé Straciny) · Kiskürtös (Malý Krtíš) · Kislibercse (Ľuboriečka) Kóvár (Koláre) · Kőkeszi (Kamenné Kosihy) · Középpalojta (Stredné Plachtince) · Kürtösújfalu (Nová Ves) · Leszenye (Lesenice) · Lukanénye (Nenince) · Magasmajtény (Hrušov) · Mikszáthfalva (Sklabiná) · Nagycsalomja (Veľká Čalomija) · Nagyhalom (Veľké Straciny) ·Nagylám (Veľký Lom) · Nógrádszenna (Senné) · Nógrádszentpéter (Pôtor) · Óvár (Olováry) · Paróca (Pravica) · Rárósmúlyad (Muľa) · Sirak (Širákov) · Süllye (Šuľa) · Száraznyírjes (Suché Brezovo) · Szécsénykovácsi (Kováčovce) · Szelény (Seľany) · Szuhány (Sucháň) · Terbegec (Trebušovce) · Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) · Tótkelecsény (Slovenské Kľačany) · Tótkisfalu (Vieska) · Veres (Červeňany) · Zobor · Zsély (Želovce) |  | |
