Távoktatás

A távoktatás az oktatás egy olyan formája, ahol a tanár és a diák nem egy helyen vannak. A hallgató a képzési idő nagyobbik részében egyedül, önállóan tanul, kisebb részében pedig konzultációkon vesz rész.

Fogalma

A távoktatás fogalmát sokféleképpen definiálják, általánosan elfogadott definíció nincs. A Pedagógiai lexikon a következőképpen határozza meg: „A tanulás távirányításának egyik formája. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek, gondolkodási és - korlátozottan - cselekvési műveletek elsajátíttatására irányul, meghatározott követelmények teljesítése, megtervezett tudásszintek elérése érdekében.

Fő jellemzői alapján a távoktatás az oktatás egy olyan formája, ahol a tanár és a diák nem egy helyen vannak. A hallgató a képzési idő nagyobbik részében egyedül, önállóan tanul, kisebb részében pedig konzultációkon vesz rész. Az otthoni tanuláshoz a tananyagot az intézmény bocsátja a hallgató rendelkezésére, a konzultációkon – amelyekhez a kapcsolattartás bármely formái használhatók: internet, telefon stb. - a tanuló az önállóan szerzett ismereteit mélyíti el.

A távoktatás jellemzői

A távoktatási formák sok tekintetben különbözhetnek egymástól, de vannak olyan közös jellemzők, amelyekben megegyeznek.

• Az oktatás valamilyen távolság áthidalásával történik, ezért a tanulóknak meg kell tanulniuk önállóan tanulni.
• Csak az a tanuló lehet sikeres a távoktatásban, aki az új tanulói szerepben is képes megfelelni – ehhez megfelelően motivált, folyamatosan tanul és a kétoldalú kommunikáció minden lehetőségét kihasználja.
• A pedagógusnak is új szerepben kell jelen lennie: a tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, a tanár pedig segíti, irányítja őt.
• Az oktatási anyagok nemcsak az ismeretanyagot tartalmazzák, hanem a tanulási folyamatban alkalmazott módszereket is, biztosítaniuk kell a gyakorlást, a motiválást – tehát a tanuló egyéni tanulását kell szolgálniuk.

A távoktatás története

Külföldön

1840-ben Nagy-Britanniában Isaac Pitman levelezőlapon tanította a gyorsírást. Pitman nevéhez kapcsolják leggyakrabban a levelező oktatás kezdetét.

1856-ban a Londoni Egyetemen olyanok is vizsgázhattak, akiket nem helyben oktattak.

Az első világháborúig sokfelé születnek levelező iskolák szerte Európában és Amerikában.

1927-ben a BBC először kísérletet tesz rádión keresztül sugárzott iskolarádiós műsorokra, de kiegészítő jellegű marad az adás.

1939-ben Amerikában telefon segítségével oktatják a mozgássérülteket és otthonfekvőket.

Az 1960-as évek második felében Franciaországban a rádiós adások bekapcsolódnak az egyetemi szintű levelező oktatásba, majd az 1960-as és 1970-es években a televízió is belép a távoktatási eszközök soraiba.

Az 1980-as illetve 1990-es években a számítógépek elterjedése a háztartásokban kiterjeszti a távoktatás eszközrendszerét.

Magyarországon

A háború előtt csak a jogászképzés működött távolsági keretek között, de az 1950-es években már több felsőoktatási intézmény indított esti és levelező tagozatot.

1980-as években a magánszférában is megjelenik a távoktatás.

1989 után a távoktatás népszerűvé válik Magyarországon. Egyre több felsőoktatási intézmény távoktatási tagozatot indít.

1996-tól a Duna Televízió távoktatási műsorokat sugároz, később további televíziós társaságok is csatlakoznak a kezdeményezéshez.

Napjainkban a hazai regionális központokban és számos magánintézményekben folynak távoktatási képzések, de megjelentek olyan képzési formák is, melyeknek csak a nevében jelenik meg a távoktatás.

A távoktatás előnyei és hátrányai

A távoktatás előnyei

• Tanulási lehetőséget nyújt azoknak, akik egyébként hagyományos iskolai keretek között nem tudnának tanulni.
• Megszűnik a „tanév-beosztás” és az órarend kötöttsége, sokkal nagyobb szerep jut a tanuló saját időbeosztásának, így a tanulás ritmusa igazodhat az egyéni tanulási képességekhez.
• Az ismeretközpontú oktatás helyett a kompetenciafejlesztésre kerül a hangsúly.
• Nincs közlekedési, szállás, stb. költség, ezekre időráfordítás.
• A változatos programkínálatból a hallgató kiválaszthatja az adott pillanatban neki legmegfelelőbbet.
• Egy képzés egyszerre több hallgató számára válik elérhetővé.

A távoktatás hátrányai

• A személyközi kommunikáció és a közös tevékenység hiánya csökkentheti a motivációt, így a lemorzsolódás a képzések egy részénél igen magas.
• A hallgató nem kap elég gyorsan személyre szóló visszacsatolást.
• A hallgató meg van fosztva egy intézmény életében való aktív részvételtől.
• Egyes készségeket, szakmai fogásokat csak hagyományos gyakorlati képzéssel lehet elsajátítani.
• Mivel egyre inkább az internet lesz az oktató és hallgató közötti kapcsolattartás formája, a képzésben való részvételnek eszközigénye van (számítógép, internetelérés, stb.), ill. feltételezi a digitális írástudást.

A távoktatás eszközei

A távoktatás eszközeit alapvetően két nagy csoportra – nyomtatott és nem nyomtatott oktatási anyagok – osztjuk.

A nyomtatott oktatási anyagok jellemzői:

• A 90-es évek közepéig ezek voltak a legelterjedtebbek.
• Előállítási költségük viszonylag olcsó.
• Szinte bárhol és bármikor lehet belőlük tanulni.
• Egy hagyományos tankönyvnél áttekinthetőbb, strukturáltabb, didaktikusabb, hiszen a tanár hiányát is kell pótolnia.
• Azonban nem interaktívak, a visszajelzést csak az egyes anyagrészekben elhelyezett tesztek, feladatsorok szolgálják.

A nem nyomtatott oktatási anyagok jellemzői

• Sokféle információhordozó szerephez juthat (rádió, TV, CD, DVD, internet).
• A hagyományos jelenléti oktatásban kiegészítik az ismeretátadást, a távoktatásban ezek is az ismeretátadás formái.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Távoktatás témájú médiaállományokat.

• Lengyel Zsuzsanna Mária E-learning: tanulás a világhálón keresztül, Debrecen, 2007.
• Kovács Ilma: Távoktatástól távoktatásig (Egy kutató elemzései és részvétele Magyarország távoktatásában 1973 és 2006 között) Válogatott tanulmányok, cikkek és előadások gyűjteménye Budapest 2006
• Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya Okker Kiadó Budapest 2005
• Internet és multimédia a távoktatásban eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/3850