Társadalmi szervezet

A társadalmi szervezetek közé tartoznak a civil szervezetek mellett a szakszervezetek, pártok, egyházak, egyesületek, minden nem állami szervezet, amely összhangban áll az alkotmánnyal és törvény nem tilt. A fegyveres szervezetek és a gazdasági szervezetek nem tartoznak a társadalmi szervezetek körébe.^[1] Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az állam és a közigazgatás szervezetei, így az igazgatási feladatokat is ellátó köztestületek is.

Jogi szabályozás Magyarországon[szerkesztés]

A társadalmi szervezeteket az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szabályozta átfogóan.^[1] Azóta ez a törvény hatályát vesztette, a társadalmi szervezetek egyes fajtáit külön-külön törvények szabályozzák.

az egyesülési jog alapján létrejött civil szervezeteket a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról („Civil törvény”)^[2]
a szakszervezeteket Magyarország alaptörvénye és a munka törvénykönyve^[3]
az egyesületeket a polgári törvénykönyv^[4]
az egyházakat a 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról^[5]

A társadalmi szervezetek osztályozása a vezetéstudomány szerint[szerkesztés]

A társadalmi szervezetek a vezetéselmélet szempontjából nagyjából öt kategóriába sorolhatók:

piramis- vagy hierarchikus forma
bizottságok vagy zsűrik
mátrixszervezetek
ökologikus szervezetek (ökológiák)
összetett (kompozit) szervezetek.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról
↑ 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény
↑ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
↑ 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
↑ 2011. évi CCVI. törvény ...az egyházak...jogállásáról

Források[szerkesztés]

↑ 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról: 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról. www.c3.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
↑ 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról („Civil törvény”). net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
↑ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
↑ 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.) arch
↑ 2011. évi CCVI. törvény ...az egyházak...jogállásáról: 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)

További információk[szerkesztés]

A mátrixszervezetről
A Nemzeti Civil Alapprogramról
A szervezetfejlődés kilátásairól (Graham Astley: The Two Ecologies: Population and Community – Perspectives on Organizational Evolution)
Az afrikai kontinensen tevékenykedő civil szervezetek elemzésének lehetőségei, Hadtudomány, XXIII. évfolyam, 2013/3-4 szám, 97-103. o.

[1989._évi_II._törvény_az_egyesülési_jogról_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról

[2011._évi_CLXXV._(Civil)_törvény_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény

[2012._évi_I._törvény_a_munka_törvénykönyvéről_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

[2013._évi_V._törvény_a_Polgári_Törvénykönyvről_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

[2011._évi_CCVI._törvény_...az_egyházak...jogállásáról_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] 2011. évi CCVI. törvény ...az egyházak...jogállásáról

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]