Ugrás a tartalomhoz

Tyúklúd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tyúklúd
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Lúdformák (Anserinae)
Nemzetség: Tyúkludak (Cereopsini)
Nem: Cereopsis
Faj: C. novaehollandiae
Tudományos név
Cereopsis novaehollandiae
(Latham, 1801)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tyúklúd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tyúklúd témájú médiaállományokat és Tyúklúd témájú kategóriát.

A tyúklúd (Cereopsis novaehollandiae) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, a récefélék (Anatidae) családjába, ezen belül lúdformák (Anserinae) alcsaládjába tartozó Cereopsis nem egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Pár helyen költ Dél-Ausztráliában, Tasmániában, és a környező szigeteken. 1915-ben betelepítették Új-Zélandra. Összállományát legalább 15 000 madárra becsülik.

Olyan szigeteken költ, ahol magas füvű búvóhelyek és rövid füvű legelők is vannak, a költési időszakon kívül a tengerpart lapos, füves területein tartózkodik.

Megjelenése

[szerkesztés]

Hossza 75–90 centiméter, szárnyfesztávolsága 137–160 centiméter testtömege 4–6 kilogramm. Teste vaskos és szürke színű, hosszú lábai erősek és sötét rózsaszínűek, csőre sajátságos: rövid, zömök és egy halványzöld viaszhártya teljesen beborítja. A szárnyfedő tollakon sötét pettyek vannak.

Viselkedésében és életmódjában átmenet képez a ludak és a récék között.

A hímek kiáltása hangos "erk-erk..", a tojók disznószerűen röfögnek.

Museum specimen

Életmódja

[szerkesztés]

Párban él és kis szigetszerű telepekben költ. Hosszú csüdje miatt kitűnően gyalogol, jól fut, ám csak ritkán repül. A vízbe nem szívesen megy, fürdésre is csak kivételesen vállalkozik. Néha időjárási szélsőségek rákényszerítik jellegzetes tulajdonságai ideiglenes feladására: az esős évszak olykor tartós repülésre ösztönzi. Ilyenkor hátrahagyva szigetotthonát, átrepül az ausztrál kontinensre.

Kizárólag növényi tápláléka füvekből és lágyszárúakból áll.

Szaporodása

[szerkesztés]

A fészkek általában a talajon vannak, de bokrokon és alacsonyabb fákon is megtalálhatók. A réceféléknél kivételes módon a fészket kizárólag a hím építi. Az életük végéig együtt maradó párok nagyon intenzíven védik a fészket és környékét. A fészekalj 4-5 tojásból áll, csak a tojó kotlik 34-37 napig, a fiókákat azonban mindkét szülő vezeti, veszély esetén vízhez viszik őket. Körülbelül 75 nap után lesznek a fiókák röpképesek, de a család sokáig, akár a következő költési szezonig együtt maradhat.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]