Turnovszky Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turnovszky Frigyes
Született1818. május 17.
Pest
Elhunyt1877. december 23. (59 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
GyermekeiFriedrich Turnovszky
Foglalkozásaorvos,
fogorvos
SablonWikidataSegítség

Turnovszky Frigyes (Pest, 1818. május 17.Budapest, 1877. december 23.) magyar orvosdoktor, fogorvos.

Élete[szerkesztés]

Fogorvoscsaládban született, édesapja Turnovsky Bernát, aki Pest első fogorvosainak egyik volt. Bécsben végezte orvosi tanulmányait, 1841-ben doktorrá avatták.

Pesten letelepedett, majd 1841. október 29-én elnyerte fogászmesteri oklevelét a pesti egyetemen. Ugyanebben az évben beadványt juttatott el az orvosi karhoz, amelyben kérvényezte a fogászat professzorának történő kinevezését. Ezt a kérését elutasították, mert felkészültségét nem látták bizonyítottnak. Rövid párizsi tanulmányút után Turnovszky 1842-ben folyamodott, hogy rendkívüli tanári címet megszerezhesse, ám ezt a kérését is elutasították.

Továbbra is szeretett volna egyetemi oktató lenni, ezirányú törekvéseit nem adta fel. 1848-ban engedélyt kapott az egyetemi orvos-sebész tanári kartól, gyakorlati előadásokat tarthasson a saját lakásában. Miután a szabadságharc megbukott, Turnovszky is elveszítette eme kiváltságát.

A Birly-féle ház második emeletén kapott helyet pesti praxisa. Úgy hirdette magát, mint orvosdoktor és gyakorlati fogorvos. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy „a kénégeny gőz helyett a fájdalmatlan fog-műtéteknél… [a] chloroformot használja.”

Bécsi disszertációja, a Die Anatomie u. Physiologie der Zähne egy 38 oldalas értékezés, témája a fogak használata, a beszéd, az arckifejezés, a rágás, a nyálképződés és a fogak ereje. 1856-ban Pesten jelent meg Handbuch der Zahnheilkunde und zahnoperationslehre ... Mit einem Anhange über praktische Anwendung der Schwefeläther-Narkose, sowie der besten und neuesten Instrumente, nebst deren Abbildung in natürlicher Grösse auf 7 Tafeln című munkája, ezen mű az első magyar szerző által írt önálló, tudományos igényű fogászati tárgyú munka, lényegében gyakorlati tapasztalatait foglalja benne össze. Taglalja benne többek közt a fogak fejlődését, a tejfogakat és a fogváltást foglalkozik. Számos fejezetet szentelt a fogápolásnak, ír a fogkőről illetve annak eltávolításáról. Rendszeres vízöblítést, fogkefét, fogport illetve pasztát ajánlott a tisztításhoz. Értekezik a fogszuvasodásról, ezt megelőzendő fogtorlódás esetén profilaktikus széjjelreszelést tanácsol. Karókkal és reszelőkkel tágította a fogszuvasodás során keletkezett üregeket, ezeknek elzárására pedig három módszert ajánl: a dugaszolást, tömést és furnírozást. Legrészletesebben a töméssel foglalkozik, feltehetőleg saját praxisában is csak ezt végezte. A tömőanyagok sorában megemlíti az ólmot, cint, az ezüst-, arany-, platinafóliát és az ezüstamalgámot. A sebészeti részeknél a daganatos és gyulladásos megbetegedésekről értekezik. Munkájának foghúzással foglalkozó része is jelentős. Az akkoriban újonnan megjelent fogászati fogókkal szívesen dolgozott, ezeket az eszközöket részletesen leírja, valamint képeket is közöl róluk. Megemlíti a foghúzással kapcsolatosan az éternarkózist, a pesti fogorvosok közül ő volt az első, aki ezt az új eljárást használta.

Meghalt 1877. december 23-án Budapesten 59. évében.

Munkái[szerkesztés]

  • Die Anatomie und Physiologie der Zähne. Inaugural Dissertation. Wien, 1841. (Latin címmel is).
  • Handbuch der Zahnheilkunde und zahnoperationslehre ... Mit einem Anhange über praktische Anwendung der Schwefeläther-Narkose, sowie der besten und neuesten Instrumente, nebst deren Abbildung in natürlicher Grösse auf 7 Tafeln. Pest, 1856.

Források[szerkesztés]