Örvös rigó
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Turdus torquatus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Örvös rigó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös rigó témájú médiaállományokat és Örvös rigó témájú kategóriát. |
Az örvös rigó (Turdus torquatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Turdus torquatus torquatus - Észak- és Nyugat-Európa
- Turdus torquatus alpestris - nem összefüggő területeken honos az európai magashegységekben (Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység) valamint nyugat-Törökország
- Turdus torquatus amicorum - közép-Törökországtól Türkmenisztánig és Irán északi része
Előfordulása[szerkesztés]
Európa északi, Ázsia keleti részén honos, ősszel délebbre vonul, eljut Észak-Afrikába is. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékel övi erdők és cserjések. Vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeres vendég, március-április és október hónapokban.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 23-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-42 centiméter, testtömege 90-140 gramm.[5] A hím tollazata a széles félhold alakú fehér mellpánt, illetve örv kivételével fénytelen fekete alapon világos sarló alakú foltokkal; ezeket a világos foltokat a fekete tollak fehér szegése alkotja; az evezők és szárnyfedők szürkésen árnyaltak és barnásszürkével szegélyezettek; a kormánytollak egyszínűen koromfeketék, a két legkülső keskeny finom fehéresszürke szegélyecskével díszített.
 |
 |
Életmódja[szerkesztés]
Bogyókat, bogarakat és hernyókat eszik. Veszély esetén jelzéssel figyelmezteti a többi állatot.
Szaporodása[szerkesztés]
Általában fára, a fahatár fölött a földre is, száraz növényi anyagokból a tojó készíti a fészket. Fészekalja 3-9 tojásán, 14 napig kotlik. A fiókák még két hétig maradnak a fészekben.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
- ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
- Brehm: Az állatok világa
