Ugrás a tartalomhoz

Tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentő terápia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentő, vagy stresszkezelő terápia (angolul: mindfulness-based stress reduction, MBSR) egy sztenderdizált csoportterápiás eljárás, amit Jon Kabat-Zinn fejlesztett ki az 1970-es években. A tréning során a résztvevők megtanulják, hogy a helyzeteket, gondolatokat, érzéseket hogyan tudják ítélkezéstől mentesen, válaszreakció nélkül, elfogadással szemlélni. A terápia magját a tudatos jelenléten alapuló meditáció, a testtudatosság és a jóga egyes elemei képzik.[1] Az MBSR minden kulturális, vallási vagy ideológiai eszmétől független – azonban gyökerei a buddhizmusig nyúlnak vissza.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Jon Kabat-Zinn 1979-ben alkotta meg a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentő terápiát, integrálva a buddhista meditáció elemeit a klinikumból és a pszichológia területéről vett módszerekkel. Az MBSR fő eleme a tudatos jelenlét, amely a buddhizmusból eredeztethető. A terápia az elmúlt évtizedek során több testi és mentális probléma kezelésében is hatásosnak bizonyult – noha eredetileg krónikus fájdalommal küzdő betegek számára fejlesztették ki –, emellett iskolákban, börtönökben, egészségügyi intézményekben egyaránt használják.[2][3] Egyes vizsgálatok eredményei szerint a tréning hatékonyan csökkenti a stresszt, enyhíti a depresszív és szorongásos tüneteket és általánosságban javítja a terápián részt vevők életminőségét.[4][5][6]

A tréningről

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentő tréning csoportos formában zajlik, általában 8 hétig tart;[7] a módszer alapvető célja pedig az, hogy változást idézzenek elő abban, ahogy a személy a stresszkeltő gondolatokhoz, eseményekhez viszonyul. Minden foglalkozás specifikus gyakorlatokra és témakörökre épül, amit a tudatos jelenlét szemszögéből járnak körbe. Az MBSR tréningek során törekednek bizonyos attitűdök kialakítására, mint például a türelemre, a nyitottságra, a bizalomra, a teljesítményre való törekvés elengedésére, az elfogadásra, illetve az ítélkezésmentességre.[4] A módszer hatékonysága nagyban függ a rendszeres és ismételt gyakorlástól; a tréning mellett bevett szokás, hogy a résztvevők a csoportfoglalkozásokon kívül is gyakorolnak, naponta legalább 45 percet (a „házi feladatok” főképp arra épülnek, hogyan tudják a kliensek a hétköznapi helyzetekben is alkalmazni a tudatos jelenlét módszerét).[2][3]

Az MBSR három fő technikán alapul:[2]

  • A testi érzetek megfigyelése – ide tartozik a figyelem irányítása a test egyik pontjáról a másikra, és a közben felbukkanó érzésekre, gondolatokra, érzetekre való fókuszálás.
  • Ülő meditáció – a légzés vagy a hasfal mozgására irányított figyelem, és az ezalatt rajtunk átáramló gondolatok, érzetek mindenféle ítélkezéstől mentes elfogadása.
  • Hatha-jóga gyakorlatok – Légzőgyakorlatokat, nyújtásokat, illetve különböző, a vázizomrendszert erősítő, illetve ellazító jógapózokat foglal magában.

A tréning hatékonysága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentő tréning hatékonyságát az egészséges populáció mellett számos egészségügyi problémával kapcsolatban tesztelték a szakemberek – a közelmúltban a módszer vizsgálata igen népszerű lett a kutatók körében, 2003 és 2014 között több mint 150 publikáció született a témával kapcsolatban,[8][9] – például ADHD-s, krónikus fájdalommal,[10] szerhasználattal,[11] szorongásos zavarokkal,[3] illetve PTSD-vel küzdők[12] esetében, emellett több kutatás fókuszált a rákbetegek bizonyos problémáinak az MBSR által történő csökkentésére.[1][13]

A rákbetegekkel kapcsolatos kutatások eredményei azt mutatják, hogy a program pozitív hatással van a páciensek alvásának minőségére, a fellépő hangulatingadozásokra, illetve a fáradékonyságra is.[13] Egy kutatás[14] során megfigyelhető volt az is, hogy a programban részt vevők pozitív attitűdöt alakítottak ki magukban a betegségükkel kapcsolatban, és a rákot egy olyan tényezővé vált az értelmezésükben, ami segíti őket abban, hogy elkezdjenek máshogy viszonyulni saját magukhoz és a környezetükhöz. A tréning sikerességéhez hozzájárulhatott az, hogy a résztvevők tudatosabbak voltak gondolataikat, érzéseiket illetően, jobban megértették azokat, ami pedig csökkentette bennük a bizonytalanság érzését.

Az éntudatosság érzésének növekedése pedig összefüggésben áll az önszabályozás javulásával is, az MBSR tréning során a betegek az elsajátított módszereket megtanulták arra használni, hogy saját maguk kontrollálják érzelmeiket, csökkentsék a fellépő stresszt és hogy javítsanak életminőségükön. Emellett a foglalkozások abban is segítették a pácienseket, hogy nem érezték magukat egyedül a betegségükkel, ez pedig szintén közrejátszhatott a stressz csökkentésében, illetve a hangulatingadozások enyhítésében.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Will, A., Rancea, M., Monsef, I., Wöckel, A., Engert, A., & Skoetz, N. (2015). Mindfulness‐based stress reduction for women diagnosed with breast cancer. Cochrane Database of Systematic Reviews, (2).
  2. 1 2 3 Chiesa, A., & Serretti, A. (2009). Mindfulness-based stress reduction for stress management in healthy people: a review and meta-analysis. The journal of alternative and complementary medicine, 15(5), 593-600.
  3. 1 2 3 Grossman, P., Niemann, L., Schmidt, S., & Walach, H. (2004). Mindfulness-based stress reduction and health benefits: A meta-analysis. Journal of psychosomatic research, 57(1), 35-43.
  4. 1 2 Urbán, R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: Eötvös Kiadó
  5. ↑ Khoury, B., Sharma, M., Rush, S. E., & Fournier, C. (2015). Mindfulness-based stress reduction for healthy individuals: a meta-analysis. Journal of psychosomatic research, 78(6), 519-528.
  6. ↑ Gu, J., Strauss, C., Bond, R., & Cavanagh, K. (2015). How do mindfulness-based cognitive therapy and mindfulness-based stress reduction improve mental health and wellbeing? A systematic review and meta-analysis of mediation studies. Clinical psychology review, 37, 1-12.
  7. ↑ Deyo, M., Wilson, K. A., Ong, J., & Koopman, C. (2009). Mindfulness and rumination: does mindfulness training lead to reductions in the ruminative thinking associated with depression?. EXPLORE: The Journal of Science and Healing, 5(5), 265-271.
  8. ↑ Hurley, D. (2014). Breathing In vs. Spacing Out. New York Times Magazine.
  9. ↑ Pickert, K. (2014). The art of being mindful. Finding peace in a stressed-out, digitally dependent culture may just be a matter of thinking differently.
  10. ↑ Hayes, S. C., Villatte, M., Levin, M., & Hildebrandt, M. (2011). Open, aware, and active: Contextual approaches as an emerging trend in the behavioral and cognitive therapies. Annual review of clinical psychology, 7.
  11. ↑ Zgierska, A., Rabago, D., Chawla, N., Kushner, K., Koehler, R., & Marlatt, A. (2009). Mindfulness meditation for substance use disorders: A systematic review. Substance Abuse, 30(4), 266-294.
  12. ↑ Kearney, D. J., McDermott, K., Malte, C., Martinez, M., & Simpson, T. L. (2012). Association of participation in a mindfulness program with measures of PTSD, depression and quality of life in a veteran sample. Journal of clinical psychology, 68(1), 101-116.
  13. 1 2 Carlson, L. E., & Garland, S. N. (2005). Impact of mindfulness-based stress reduction (MBSR) on sleep, mood, stress and fatigue symptoms in cancer outpatients. International journal of behavioral medicine, 12(4), 278-285.
  14. ↑ Mackenzie, M. J., Carlson, L. E., Munoz, M., & Speca, M. (2007). A qualitative study of self‐perceived effects of mindfulness‐based stress reduction (MBSR) in a psychosocial oncology setting. Stress and Health: Journal of the International Society for the Investigation of Stress, 23(1), 59-69.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tudatos_jelenlét_alapú_stresszcsökkentő_terápia&oldid=28531214”