Triszkelion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy kőkorszaki formája
Triszkelion az amfreville-i sisakról

A triszkelion egy háromtengelyes szimmetriájú alakzat, ami spirális mintázattal van ellátva. Ez lehet akár egymásba kapcsolódó Arkhimédészi spirál, vagy behajlított láb is.

A hármas spirál Európában a bronzkortól kezdve előfordul, a vaskorban folytatólagosan, például a La Tène-kultúra emlékeiben, valamint a kelta leletekben. A jelenleg használt triszkelész szimbólum, ami három lábból áll, először az ősi görögök kultúrában bukkan fel, a kerámiaedények mintáiban. A klasszikus korszakban főleg a pénzérméken találkozhatunk vele. A Hellenizmus korában a szimbólum Szicíliával kapcsolatban bukkan fel. A legkorábbi megjelenése az I. (Szürakuszai) Dionysios alatt, időszámításunk előtt 382-ben vert érméken látható.[1] Ugyanez a jelkép később a címertanban bukkan fel, például Man-szigetéében.[2]

Habár a görög Τριςκελής (triszkelész – háromlábú dolog) ősi eredetű szó,[3] a használata csak a 19. században terjedt el. Honoré Théodoric d'Albert de Luynes 1835-ben a francia triskèle szót használta,[4] ezt 1886-ben Otto Olshausen triskeles formában vette át. A kicsinyítő képzős τριςκελιον (triszkelion[5]) az angol numizmatikában jelenik meg először a 19. század végén.[6][7] A három láb, mint a spirálok ellentéte, gyakran triszkelosz néven kerül említésre.[8]

Előfordulása az ősi Európában[szerkesztés]

Neolitikumtól a bronzkorig[szerkesztés]

Triszkelion a newgrange-i sziklasír bejáratánál

A triszkelion sok korai kultúrában megtalálható. A legkorábbi emlékei a megalitikus máltai vésetek 4400-3600 évvel időszámításunk előttről, illetve a híres newgrange-i sziklasírokban található csillagászati naptár Írországban.[9] Szintén megtalálható a mükénéi hajókon.

A neolit triszkelionnak háromszoros jelentősége lehetett a mögöttes képekhez képest,[10] valószínűleg ezért karcolták a newgrange-i kövekbe is.[9]

A klasszikus antik korszak[szerkesztés]

A valódi, három láb alkotta triszkelész fiatalabb a tripla spirálnál. Elsőként a görög kerámiákon fordul elő,valamint a hoplita pajzsokon,[11] végül érmék veretén. Egy nagyon korai példa egy attikai, az időszámításunk előtti 6. századból származó vizes köcsögön látható, itt Akhilleusz pajzsát díszítették vele.[12] Megtalálható lükiai pénzérméken és pamphülai (Aspendos körül, 370-333 i. e.) pecsétnyomókon, valamint hasonlók kerültek elő Piszidia környékén is.

A triszkelész görög jelentése közvetlenül nem ismert. Duc de Luynes 1845-ben az alábbi szimbólumokkal együtt találkozott vele: sas, kakas, medúzafő, Perszeusz, három félhold, három gabonakalász és három szem gabona. Ebből rekonstruálta az istennők hármasát, amit "hármas istennő" alakként Hekatéval azonosított.[4]

Ezüst drachma Agathocles, Szürakúza türannosza és Szicília király korából. Az előlapon Árész isten babérkoszorús feje, a hátlapon a triszkelész látható a medúzafővel középütt. Az érme felirata ΣΥΡΑΚΟΣΙΩΝ (SZÜRAKOSZIÓN)

Szürakúza uralkodói állami jelképpé emelték a triszkeliont, feltehetően Szicília ókori görög neve (τρινακρία – hármas földrész)[13] okán. A három lábat itt egy medúzafő fogja össze,[14] ez jelenik meg a sziget jelenlegi zászlajában is.

Róma és a kései ókor[szerkesztés]

A hármas spirál a kései vaskorszakban is megtalálható, például a Castro kultúra településein Galíciában és Észak-Portugáliában. Itt főleg kőbe vésett formában találkozunk vele. Írországban az 5. századi kelta kereszténység átvette a szimbólumot, és a hármas alakzat okán a Szentháromsággal azonosította.

Középkor[szerkesztés]

A hármas spirál díszítőelemként található meg a gótikus építészetben, ugyanakkor a címereken meglehetősen ritkán fordul elő. Jelentősebb megjelenése a Man-szigeti királyok címerében és Füssen város pecsétjében van.

Modern idők[szerkesztés]

A maidai csata emlékére alapított kitüntetés hátlapja, jobb oldalon a triszkelionnal

Elsőként 1806.-ban jelent meg a triszkelion, méghozzá a Maidai csata után alapított kitüntetésen. Ezt őrnagyi rangtól felfelé lehetett kiérdemelni. 1848.-ban Szilícia zászlójában is megjelent a szimbólum, majd ezt a későbbi verziók is megtartották, beleértve a 2000.-ben elfogadott hivatalos változatot is. Man-sziget zászlajában is megjelent 1932.-ben a triszkelész, mint három lábból alkotott szimbólum.

Az eredeti spirális formát egyes újpogány csoportok és újjáalkotott többistenhitű közösségek használják. Mint "kelta szimbólum", főleg a különféle, magukat a kelta népektől eredeztető szinkretista és újpogány vallási csoportoknál van kiemelkedő használata, de más esetekben is lehet vele találkozni. A triszkelion-spirál a Kelta rekonstrukcionista újpogányság fő szimbóluma, mivel hitük szerint a Kozmosz és a hitviláguk hármas osztatát jelképezni. Ezen túl Manannán mac Lir isten jelképe is.

A további felbukkanásai nagyjából a "kelta" eredetre alapoznak. Ilyen például a breton En Avant de Guingamp labdarúgócsapat címere, amit a brit zászlóból, a csapat színeiből és egy triszkelionból alkottak meg. Szintén egy triszkelion az alapja az ír légierő körcímerének.

Ezen túl a triszkelion felbukkan a Trisquel Linux logójában, az Egyesült államok Szállítási Minisztériumának pecsétjén, illetve az RCA Spider adapterén (amit azóta a zenebarátok népszerűsítenek mint saját szimbólumot. A búr nacionalista párt, az Afrikaner Weerstandsbeweging a nácik által használt szvasztikát lecserélte egy hetesekből álló triszkelionra. Szintén a triszkelionból eredeztethető szimbólum bukkant fel 2012.-ben egyes BDSM közösségekben is. A szimbólum megjelenik a Star Trek első sorozatában is. A második évad 16. epizódjának már a címe is "A triszkelion játékosai". A Marvel Comics világában a S.H.I.E.L.D. hírszerző ügynökség a Triskelion nevű épületben székel. A szimbólum megjelenik a kelta hagyományokból merítő Teen Wolf – Farkasbőrben sorozatban. Hasonló okokból a Merlin sorozatban a druidák szimbólumaként láthatjuk. A Nanatsu no Taizai című anime-ban is felbukkan.

A természetben[szerkesztés]

A klatrin fehérje alakja a triszkeliont idézi. A Tribrachidium nevű Ediakara-korú élőlény fosszíliái is ilyen alakot öltenek.

Galériák[szerkesztés]

Antikvitás[szerkesztés]

Középkori építészet[szerkesztés]

Modern zászlók és emblémák[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Arthur Bernard Cook, Zeus: a study in ancient religion, Volume 3, Part 2 (1940), p. 1074.
  2. Ezt ny tree cassyn, azaz a három láb néven emlegetik.
  3. τρισκελής, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library; a τρι- (tri-), "háromszor" (τρι- Archiválva 2012. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben., Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library) és a "σκέλος" (szkélosz), "láb" (σκέλος, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek–English Lexicon, on Perseus Digital Library) szóból
  4. a b Honore-Theodoric-Paul-Joseph d'Albert de Luynes, Etudes numismatiques sur quelques types relatifs au culte d'Hecate (1835), 83f.
  5. A klasszikus görög nyelvben nem létezik a *τρισκέλιον szó, de a τρισκελίδιον "kis háromlábú zsámoly" a τρισκελίς "háromcsúcsú" kicsinyítő képzős formájaként igen. A τρισκέλιον alak megvan a Katharevousa nyelvben, habár mint háromlábú asztal vagy szék jelentéssel (és az elemi számtanban a hármas szabály formájában). Adamantios Korais, Atakta (Modern Greek Dictionary), vol. 5 (1835), p. 54.
  6. Barclay Vincent Head, A Guide to the Principal Gold and Silver Coins of the Ancients: From Circ. B.C. 700 to A.D. 1, British Museum. Department of Coins and Medals , The Trustees, 1881, pp. 23, 67f.
  7. Az angolban a triskelion első előfordulása 1880-ra tehető (etymonline.com); a triskele rendszeresebben csak 1885 (e.g. in Proceedings of the Literary and Philosophical Society of Liverpool 39, 1885, p. 220) után bukkan fel, feltehetően a francia triskèle szó közvetlen átvételeként.
  8. Samuel Birch, Charles Thomas Newton, A Catalogue of the Greek and Etruscan Vases in the British Museum vol. 1 (1851), p. 61. Samuel Birch, History of Ancient Pottery vol. 1 (1858), p. 164. Birch triskelos alakját felismerni Duc de Luynes' triskèle szavában, és megtalálni a jobban kialakult triskeles mellett is, a 20. századi angol és német nyelvekben, például C. G. Jung 1932-es előadásában (október 26., The Psychology of Kundalini Yoga: Notes of the Seminar Given in 1932. 1996, 43ff.).
  9. a b Newgrange Ireland - Megalithic Passage Tomb - World Heritage Site. Knowth.com, 2007. december 21. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
  10. Anthony Murphy and Richard Moore, Island of the Setting Sun: In Search of Ireland's Ancient Astronomers, 2nd ed., Dublin: The Liffey Press, 2008, pp. 168–169
  11. Hyperión. hyperion.szepmuveszeti.hu. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
  12. Boston Museum of Fine Arts, illustrated in John Boardman, Jasper Griffin and Oswyn Murray, Greece and the Hellenistic World (Oxford History of the Classical World) vol. I (1988), p. 50.
  13. Liddell and Scott’s Greek-English Lexicon (A Lexicon Abridged from), Oxford, 1944, p.27, Cassell's Latin Dictionary, Marchant, J.R.V, & Charles, Joseph F., (Eds.), Revised Edition, 1928
  14. Matthews, Jeff (2005) Symbols of Naples Archiválva 2009. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Triskelion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.