Tristram Shandy úr élete és gondolatai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tristram Shandy úr élete és gondolatai
SzerzőLaurence Sterne
Eredeti címThe Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman
Nyelvangol
Műfaj
Kiadás
KiadóJames Dodsley
Kiadás dátuma1759
FordítóHatár Győző
A Wikimédia Commons tartalmaz Tristram Shandy úr élete és gondolatai témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Tristram Shandy úr élete és gondolatai, röviden: Tristram Shandy (eredeti címe: The Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman) Laurence Sterne angol író világhírű regénye.

A mű eredetileg kilenc kötetben jelent meg: az első két kötet 1759. decemberben, az utolsó 1767-ben. Magyar fordítása Határ Győző munkája (Új Magyar Kiadó, 1956; Európa Könyvkiadó, 1989).

Tartalma, alakjai, jellegzetessége[szerkesztés]

A regény tartalmát aligha lehet elmondani. Sterne-t Szerb Antal szeszélyes íróként jellemzi, akinek elbeszélő formája, mondhatni, a közbevetés, a történet fonalának szándékos elvesztése. A Tristram Shandy tulajdonképpen nem is más – írja –, mint egymásra következő másról beszélések hosszú sorozata. A könyv harmadát már elolvastuk, mikor a hős, Tristram végre megszületik, addig csak az előzményekről volt szó.

Tristram Shandy életének már az előzményei is nagyon szerencsétlenek, „szerencsétlen” a születése és a keresztelője is: az apa szándéka ellenére a hangzatos Trismegistos helyett a szobalány tévedéséből a jelentéktelen Tristran nevet kapja. Az apa, Walter Shandy ettől kezdve csak helytelenítéssel tud fiára nézni. Tristram további sorsáról annyit azért megtudunk, hogy később, bátyja halála után a család egyetlen örököse lett; az utolsó kötetekben pedig már franciaországi utazásai során találkozunk vele.

Érdekes figura Tóbiás nagybácsi (Uncle Toby), a rögeszméjének élő rokkant katonatiszt is. Azzal teszi tétlenségét elviselhetővé, hogy kertjében megásatja a Németalföldön folyó háború ostromlott várainak mását, és hűséges Trim káplárjával végigjátsszák a várostromokat. A család tagjai Yorickkal, a felvilágosodott nézeteket valló lelkésszel együtt rokonszenves, józan gondolkodású, hétköznapi emberek. Mindegyiküknek van valamilyen apró hibája, a főhős, Tristram maga is kissé bogaras; kirí közülük Slop doktor alakja, „akiben Sterne egyesít mindent, ami gyűlöletes és visszataszító a felvilágosodott író számára.”[1]

Az író regényeiben komoly filozófiai elmélkedések, sőt egyházi beszédek váltakoznak trágár élcekkel, középkori rémtörténetek érzelmes szerelmi jelenetekkel. Írói módszerében két ellentétesnek látszó hangulat: irónia és szentimentalizmus, gúny és érzelmesség keveredik. Szeszélyessége és másról beszélő hajlandósága ellenére Sterne a nagy emberábrázolók közé tartozik. Alakjai karikatúrák, de gyöngédséggel és jóindulattal rajzolt karikatúrák, mint Dickens alakjai.

Magyarul[szerkesztés]

  • Tristram Shandy úr élete és gondolatai; ford. Határ Győző, bev. Szentkuthy Miklós, jegyz. Kemény Ferenc, ill. Cruikshank; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (A világirodalom klasszikusai)
  • Tristram Shandy úr élete és gondolatai; ford. Határ Győző, utószó Kiss Zsuzsa, Európa, Bp., 1989 (A világirodalom klasszikusai)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Idézi K. Kocztur Gizella i. m. 305. o.

Források[szerkesztés]

  • Szerb Antal: Lawrence Sterne: Szentimentális utazás In: Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák I. kötet: Hétköznapok és csodák, 402–406. oldal. (Magvető, Budapest, 2002). ISBN 963 14 2243 7
  • Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1962) A felvilágosodás / Angol klasszicizmus c. fejezet, 396. oldal.
  • K. Kocztur Gizella: Az angol regény kialakulása In: Világirodalom II. Reneszánsz XVII-XVIII. század (Szerk. Kardos László) Tankönyvkiadó, 1963 (Kézirat, ELTE BTK egyetemi jegyzet, 304–306. oldal).

További információk[szerkesztés]

  • Dániel Anna: Vesszőparipán imbolygó (Liget, 2003/4. 10. o.)
  • Molnár Gábor Tamás: A (tömeg)vonzás szabályai. Kommunikációs és olvasási modellek Sterne, Calvino és Pynchon egy-egy regényében; Ráció, Bp., 2012 (Ráció-tudomány)