Billegetőcankó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tringa hypoleucos szócikkből átirányítva)
Billegetőcankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Actitis
Illiger, 1811
Faj: A. hypoleucos
Tudományos név
Actitis hypoleucos
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Tringa hypoleucos Linnaeus, 1758
Elterjedés
A billegetőcankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   költözési útvonal   telelőhely (valószínűleg)   költözési útvonal (valószínűleg)
A billegetőcankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
  telelőhely (valószínűleg)
  költözési útvonal (valószínűleg)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Billegetőcankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Billegetőcankó témájú médiaállományokat és Billegetőcankó témájú kategóriát.

Actitis hypoleucos

A billegetőcankó (Actitis hypoleucos) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1811-ben, a Tringa nemhez Tringa hypoleucos néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Igen elterjedt faj, Európa és Észak-Ázsia nagy részén költ, Afrikában, Indiában, Kelet-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában telel. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, mérsékelt övi gyepek, tengerpartok, édesvízi tavak, mocsarak, folyók és patakok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon április és május, valamint június és október között nagy számban vonul át, kis számban költ is.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

A testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-41 centiméter és testtömege 40-60 gramm.[5] Tollazata a hátán zöldesbarna, nyakán sötétbarna, hasán fehér és lábán szürkészöld. Reptében fehér szárnycsíkok figyelhetők meg.

Életmódja[szerkesztés]

Vonuló madár, egyébként magányosan él. Tápláléka legyekből, bogarakból, pókokból, meztelencsigákból és férgekből áll. A legöregebb meggyűrűzött madár több mint 14 évet élt.

Szaporodása[szerkesztés]

A billegetőcankó ivarérettségét egyéves korában éri el. A költési időszak májustól júliusig tart, ekkor a tojó egy kibélelt talajmélyedésbe, 3-4 vajszínű, barnán pettyezett tojást tojik. Ezeken mindkét szülő felváltva egymást 20-22 napig kotlik. Ha veszély közeledik, egyik szülő sebesültnek tetteti magát, hogy elcsalja a fészek közelségéből a ragadozót. A fiatal madarak 26-27 nap múlva repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Fészkelő-állománya 200-500 párra tehető (2000-2012)[5]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. július 13.)