Füstös cankó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tringa erythropus szócikkből átirányítva)
Füstös cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. erythropus
Tudományos név
Tringa erythropus
(Pallas, 1764)
Elterjedés
A füstös cankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   szórványos Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007
A füstös cankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  szórványos

Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Füstös cankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Füstös cankó témájú médiaállományokat és Füstös cankó témájú kategóriát.

A füstös cankó (Tringa erythropus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Skandináviában és Észak-Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Dél-Ázsiába, Afrikába, a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékére, illetve Észak-Amerikába is. Fátlan és erdős tundrák vizeinél és mocsarainál honos.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Márciustól májusig, illetve augusztustól novemberig Magyarországon rendszeres vendég, de átnyaraló példányok is előfordulnak.

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 29–31 centiméter, szárnyfesztávolsága 61–67 centiméteres, testtömege 125–210 gramm. Egyik legnagyobb testű cankó-faj. Lába hosszú, élénk piros színű. Hosszú nyaka és ugyancsak hosszú, tövén piros vékony és egyenes fekete csőre miatt igen karcsúnak látszik. A tojó és a hím egyforma színezetű, násztollazatban szinte koromfekete, a költés után ezt kivedlik és világos szürke színűek lesznek. a Kirepülő fiókák első vedlésükig erősen pettyezett barnásszürke színűek, ilyenkor könnyen összetéveszthetőek a hasonló színű, de kevéssel kisebb piroslábú cankóval.

Nász ...
és vonuló tollazata

Életmódja[szerkesztés]

Partokon, zátonyokon, tómedrekben szurkálással szedegeti apró csigákból, kagylókból, tengeri rákokból és férgekből álló táplálékát, de gyomrában már kis halakat is találtak.

Szaporodása[szerkesztés]

Tavak, mocsarak partján a zsombékokra, növényi anyagokból rakja fészkét. A fészkelési időszak május közepétől június derekáig tart. Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]