Három Tenger Kezdeményezés

A Három Tenger Kezdeményezés (angolul: 3 Seas Initiative, 3SI, vagy Trimarium ) az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak közös fellépése. Angol rövidítése: BABS (Baltic, Adriatic, Black Sea Initiative.)

Lengyel elképzelés alapján, történelmi előzmények ismeretében jött létre 2016-ban. Az államok együttműködése mindenekelőtt gazdasági célok közös elérésére irányul.

Részt vevő országok[szerkesztés]

Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Történelmi előzmények[szerkesztés]

Bővebben: Tengerköz

A terv első előzménye a Német Császárságban 1917-ben kidolgozott pángermán Mitteleuropa-terv, amely a német háborús vereség után süllyesztőbe került. A Międzymorze (latinul: Intermarium, magyarul Tengerköz) néven ismert, Lengyelország-központú régiós együttműködési terv az 1920-as évekből, Józef Piłsudski marsalltól származik, de az első világháború utáni geopolitikai viszonyok miatt kudarcra volt ítélve. A két világháború közötti hidegháborús évtizedekben a tervet csak lengyel „disszidens” gondolkodók tartották a felszínen, a nyugat-európai emigráns lengyel sajtóban.

Az első évek[szerkesztés]

Andrzej Duda lengyel államfő 2015-ben hirdette meg a korábbi Międzymorzehoz vagy Intermariumhoz hasonlítható, de a 21. századi realitásokat figyelembe vevő elképzelését. Az első erre irányuló megbeszélést azonban jóval korábban New York-ban, az ENSZ közgyűlés keretében tartották 2007-ben.^[1] A 12 állam együttműködését megalapozó első csúcstalálkozót 2016 augusztusában tartották meg Dubrovnikban. A második, 2017. július 5-ei varsói államfői találkozó vendégeként a kezdeményezést támogatásáról biztosította Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke.

A Három Tenger Kezdeményezés deklaráltan nem új politikai szervezet vagy tömb, hanem elsősorban gyakorlati célokat szolgáló együttműködés. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határokon átnyúló projektek megvalósítását, az infrastruktúra (közlekedés, kommunikáció, stb.) és az energiaszektor fejlesztését kívánja elősegíteni. Ma már persze a gazdasági kérdések is (mint például az energiabiztonság vagy a védelem kérdései) szorosan összefüggnek a politikai döntésekkel.

A Népszava cikke szerint: "A 2016. augusztus 25-én aláírt kezdeményezés nyilvánvaló célja Közép- és Kelet-Európa szerepének erősítése az EU-n belül. Továbbá, hogy a hagyományos Nyugat és Kelet közötti együttműködés mellett rámutassanak az Észak és Dél kooperációjának fontosságára."^[2]

Klaus Johannis, Románia köztársasági elnöke a közúti, a vasúti és az energiaszállításról szólva hangsúlyozta: A kezdeményezés egyik fő célkitűzése az észak-déli folyosók megvalósítása, amelyek kiegészítenék a kelet-nyugati folyosókat.

Államfői találkozók[szerkesztés]

	Dátum	Hely	Vezető	Megjegyzés
1.	2016. augusztus 25–26.	Dubrovnik, Horvátország	Kolinda Grabar-Kitarović
2.	2017. július 6–7.	Varsó, Lengyelország	Andrzej Duda	Vendég: Donald Trump
3.	2018. szeptember 17–18.	Bukarest, Románia	Klaus Iohannis
4.	2019. június 5-6.	Ljubljana, Szlovénia	Borut Pahor	Vendég: Jean-Claude Juncker az európai bizottság elnöke, Frank-Walter Steinmeier német elnök, Rick Perry amerikai külügyminiszter
5.	2020. október 19.	Tallinn, Észtország	Kersti Kaljulaid	Virtuális tanácskozás
6.	2021. július 8-9.	Szófia, Bulgária	Rumen Radev	Vendég: Ekateríni Szakellaropúlu görög elnök
7.	2022. június 20-21.	Riga, Lettország	Egils Levits
8.	2023. szeptember 6-7.	Bukarest, Románia	Klaus Iohannis

Projektek[szerkesztés]

Via Carpatia[szerkesztés]

2016 novemberében aláírták a megállapodást egy közel 3300 km-es, autópályákból és gyorsforgalmi utakból álló, 2026-ra elkészülő közlekedési folyosóról, mely a litvániai Klaipėda Balti-tengeri kikötővárost kötné össze a görögországi Szalonikivel, leágazással a romániai Konstanca és a bolgár-török határon levő Szvilengrád felé.^[3]

A 2018. szeptemberben tartott csúcstalálkozón mintegy 70 közösen megvalósítandó projektet jelöltek meg, továbbá elhatározták, hogy ötmillárd euró alaptőkével közös fejlesztési alapot létesítenek. Az értekezleten hat ország részéről írták alá a szándéknyilatkozatot, magyar részről egyelőre nem. Áder János köztársasági elnök – gépe műszaki hibája miatt – nem tudott megjelenni a csúcstalálkozón.^[4]^[5]

LNG terminálok és gázvezetékek[szerkesztés]

Szorgalmazzák a litvániai Klaipėdaban 2014-ben, a lengyelországi Swinoujsciében pedig 2015-ben átadott, valamint a horvátországi Krk-szigeten 2018-ra megépítendő LNG terminálokat összekötő észak-déli gázvezeték rendszer megépítését. Ezzel lehetővé válna az orosz földgáz alternatíváját jelentő, tengeren érkező cseppfolyós földgáz eljuttatása a kezdeményezés országaiba.