Trifluor-klóretilén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trifluor-klóretilén[1]

A trifluor-klóretilén szerkezeti képlete

A trifluor-klóretilén pálcikamodellje
IUPAC-név 1,2,2-trifluoro-1-klóretén
Más nevek trifluor-klóretén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 79-38-9
PubChem 6594
ChemSpider 6345
SMILES
F/C(F)=C(/Cl)F
InChI
1/C2ClF3/c3-1(4)2(5)6
InChIKey UUAGAQFQZIEFAH-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2ClF3
Moláris tömeg 116,47 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Szag enyhe, éterhez hasonló
Sűrűség 1,54 g/cm³ (−60°C-on)
Olvadáspont −158,2 °C
Forráspont −27,8 °C
Oldhatóság (vízben) 4,01 g/100 mL
Oldhatóság oldódik benzolban, kloroformban
Mágneses szuszceptibilitás −49,1·10−6 cm³/mol
Törésmutató (nD) 1,38 (0 °C)
Veszélyek
NFPA 704
4
3
3
 
Robbanási határ 24–40,3%
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A trifluor-klóretilén klórozott-fluorozott telítetlen szénhidrogén, képlete CF2CClF. A kriogenikában hűtőközegként használják. Molekulájában szén–szén kettős kötés található, így polimerizációval poli(trifluor-klóretilén) (PCTFE) vagy kopolimerizációval ECTFE állítható elő belőle.

Előállítása[szerkesztés]

Iparilag 1,2,2-trifluor-1,1,2-triklóretánból állítják elő, metanolban végzett, cink hatására bekövetkező klóreliminációs reakcióval.

2012-ben az Egyesült Államokban termelése a becslések szerint 0,5-5 millió tonna között lehetett.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Lide, David R.. Handbook of Chemistry and Physics, 87, Boca Raton, Florida: CRC Press, 3–126. o. (1998). ISBN 0-8493-0594-2 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorotrifluoroethylene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.