Trbuk
| Trbuk | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Doboj |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 153 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 77,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 1,97 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Trbuk (szerbül: Трбук), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 9, közúton 14 km-re délre, a Boszna jobb partján és az Ozren-hegység nyugati lejtőin, 160-402 méteres magasságban, található.[3] Főbb magaslatai a Šiljak, a Gradić, a Bajića brdo, a Garića kosa és a Šajin kamen. A Boszna mellett termékeny földek találhatók, amelyet mezőgazdasági célokra használnak. A Boszna mellett, amely a falu fő vízfolyásai az Osojnica és a Mačkov potok.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 280 | 153 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 282 | 153 |
Története
[szerkesztés]A „Trbuk” névhez egy régi legenda kapcsolódik. A helyiek úgy tartják, hogy a falut uraló Gradić nevű dombon élt egy terhes nő, akire őrök vigyáztak. Ezeket az őröket „hasőröknek” (trbuh = has) nevezték el, és később innen ered a falu neve.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó településen 12 háztartást és 105 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó községnek 109 lakosa volt, közülük 106 ortodox szerb, és 3 római katolikus volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. szeptember 10-én az usztasa-német közös erők a rječicai mészárlás után megtámadták Trbukot és porig égették. Egyébként a faluban Cvijetin Todić parancsnoksága alatt ozreni csetnikek és Toša Vujasnović parancsnoksága alatt egy partizánkülönítmény is működött. A kommunisták 1945-ben győztek, Todićot pedig 1947-ben lőtték le a Maglajhoz tartozó Rakovac közelében. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A háború után a falu gyors fejlődésen ment keresztül. 1947-ben építették meg a Gradić és a Šiljak alagutakat, melyek az újonnan épült Šamac-Szarajevó vasútvonalhoz készültek, majd 1977-ben megépült a vasútvonal második vágánya is.
1992-ig Trbuk Maglaj község része volt. A háború kitörése után Trbuk, Osojnica, Striježevica és Jabučić Polje falvakat Doboj községhez csatolták, amelynek ma is a részei. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került. 2014. május 16-án és 17-én Trbukot sem kímélte a Bosznia-Hercegovinát sújtó nagy árvíz. Körülbelül egy tucat háztartás került víz alá. A Boszna folyó mente és a helyi kőbánya melletti mezőgazdasági szántóterületek is elpusztultak.
Oktatás
[szerkesztés]Trbuk, Pera Simić-Vukeljić, Osojnica egyik kiemelkedő lakosának erőfeszítéseinek köszönhetően, aki akkoriban egész Ausztria-Magyarországon utazgatott, 1911-ben kapta meg első elemi iskoláját. Az első tanárnő Savka Stevanović (vagy Stefanović) volt, aki Tešnjából érkezett. 1948-ban egy alsó tagozatos elemi iskolát, 1959-ben pedig egy nyolcosztályos iskolát építettek, amelyet Dušanka Vajićról neveztek el. Mindkét iskola párhuzamosan működött. A "Dušanka Vajić" Általános Iskola volt a központi iskola egészen a Donja Paklenica-i "Bratstvo-jedinstvo" Általános Iskola 1974-es megépítéséig. A volt Jugoszláviában kitört polgárháború kezdete után a „Dušanka Vajić” nevet törölték. Az iskolát regionális tagozatként a doboji „Sveti Sava” Általános Iskolához csatolták. 2001 óta az iskola neve „Ozren”, és a Donja Paklenica-i központi iskola regionális tagozata.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Sziszoész tiszteletére szentelt ortodox temploma 1998-ban épült.
- 1961-ben, a partizánfelkelés 20. évfordulóján a falu központjában partizántemetőt avattak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
- ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Doboj (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. június 14.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 102. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 238. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Трбук című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]

