Szatírtragopán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tragopan satyra szócikkből átirányítva)
Szatírtragopán
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Lophophorini
Nem: Tragopan
Faj: T. satyra
Tudományos név
Tragopan satyra
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szatírtragopán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szatírtragopán témájú médiaállományokat és Szatírtragopán témájú kategóriát.

A szatírtragopán vagy csillagos tragopán (Tragopan satyra) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Meleagris nembe Meleagris Satyra néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Bhután, India, Nyugat-Kína Nepál és Tibet területén honos. Természetes élőhelyei a magashegységek mérsékelt övi erdők, 1800 és 3900 méter tengerszint feletti magasság között. Magassági vonuló.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 72 centiméter, testtömege 1000-2200 gramm.[5] A tojó kisebb. A hím feje fekete és nyakán felfújható, kék színű bőrképletek vannak. Testalja vörös színű, mely feketén keretezett fehér pettyekkel van teleszórva. Ezek a torkán még csak apróak, míg teste többi részén egyre nagyobbak, farkának alja pedig cseresznyepiros. A finom fekete és barna mintázatú hátán is rengeteg petty van. A tojó barnás színű.

A hím,
a tojó
és egy fiatal hím példány

Életmódja[szerkesztés]

Füvekkel, rügyekkel, levelekkel és magvakkal táplálkozik. Magányosan él.

Szaporodása[szerkesztés]

A költési időszaka május és június hónapban van. A hím dörgéssel udvarol a tojónak, a sikeres nász után, bokrokra vagy alacsony fákra, gallyakból építi fészkét. Fészekalja 4–8 tojásból áll. A tojó mintegy 30 napig kotlik. Fiókái, mint a fácánféléknél mindenütt, fészekhagyók és kikelésük után pár órával már követik is anyjukat.

Tojása

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe még nagy, egyedszáma 6000-15000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel. A fakivágás és a vadászat veszélyezteti.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]