Toulouse–Bayonne-vasútvonal
Toulouse–Bayonne-vasútvonal
| |
|---|---|
.JPG) | |
 | |
| Vonal: | 650 000 |
| Hossz: | 321 km |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
| Feszültség: | 1,5 kV = |
| Üzemeltető: |
|
| Maximális emelkedés: | 33 ‰ |
| Maximális sebesség: | 160 km/h |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toulouse–Bayonne-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
.svg){kind=small}
A Toulouse–Bayonne-vasútvonal egy 321 km hosszúságú, normál nyomtávolságú, Toulouse és Puyoô között kétvágányú villamosított vasúti fővonal Franciaországban Toulouse és Bayonne között. A vasútvonal szakaszosan, 1861 és 1867 között nyílt meg.[2]
Fontosabb állomások[szerkesztés]
Fontosabb állomások a Toulouse–Bayonne-vasútvonalon:
Története[szerkesztés]
A vasútvonalat a Compagnie des chemins de fer du Midi építette. Az első, 1861-ben megnyitott szakasz Toulouse-tól Portet-Saint-Simonig vezetett, amely szakaszon a Foix-ba és tovább vezető vasútvonallal osztozott. A vonalat 1862-ben meghosszabbították Montréjeau-ig. A Puyoô és Pau közötti szakaszt 1863-ban nyitották meg. 1864-ben Bayonne-t összekötötték Puyoô-val, 1866-ban pedig Tarbes-t Lourdes-szal. Végül 1867-ben megnyitották a Montréjeau és Tarbes, valamint a Lourdes és Pau közötti hiányzó szakaszokat.[2]
Útvonal[szerkesztés]
A Toulouse-Bayonne-vasútvonal Toulouse-Matabiau állomásról indul déli irányba. Toulouse városközpontjától délre keresztezi a Garonne folyót, és délnyugati irányban követi a Garonne bal partját a folyón felfelé. Saint-Martory közelében kétszer keresztezi a Garonne-t, majd nyugatra fordul, továbbra is a Garonne bal partján haladva. Saint-Gaudens-nél és Montréjeau-nál ismét keresztezi a Garonne-t, ahol elhagyja a Garonne völgyét.
Lannemezan után a vasút északnyugatra, Tarbes felé fordul, azután délnyugatra, Lourdes felé fordul. Lourdes-nál ismét nyugatra fordul, és a Gave de Pau jobb partján a folyásirányt követi. Saint-Pé-de-Bigorre-nál a folyó és a vasút északnyugat felé fordul Pau és Puyoô felé. Puyoô után a folyó és a vasút nyugati irányt vesz. A Gaves réunis-t Hastingues-nál keresztezik, és a vasút az Adour folyó bal partján halad lefelé, egészen Bayonne-ig, a nyugati végállomásig.
Szolgáltatások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Ministère des Travaux publics, des Postes et des Télégraphes. Convention relative à l’établissement de communications par voies ferrées à travers les Pyrénées (francia nyelven) (1911)
- ↑ a b Direction Générale des Ponts et Chaussées et des Chemins de Fer. Statistique centrale des chemins de fer. Chemins de fer français. Situation au 31 décembre 1869 (francia nyelven). Paris: Ministère des Travaux Publics, 146–160. o. (1869)
