Tortuga (Haiti)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tortuga (Île de la Tortue)
Tortuga Island NASA.jpg
Közigazgatás
Ország  Haiti
Megye Nord-Ouest
Legnagyobb településLes Palmistes
Népesség
Teljes népesség 25 936 fő
Népsűrűség196,44 fő/km²
Les Palmistes népessége ismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Karib-tenger
Szigetcsoport Nagy-Antillák
Terület179,94 km²
Hosszúság37,4 km
Szélesség6,7 km
Legmagasabb pont Morne Monde (459 m)
Időzóna UTC–5
Elhelyezkedése
Tortuga 84.jpg
Tortuga (Haiti)
Tortuga
Tortuga
Pozíció Haiti térképén
é. sz. 20° 02′ 23″, ny. h. 72° 47′ 24″Koordináták: é. sz. 20° 02′ 23″, ny. h. 72° 47′ 24″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tortuga témájú médiaállományokat.

Tortuga (franciául Île de la Tortue, haiti kreol nyelven Latòti, spanyolul Isla Tortuga) Haitihez tartozó sziget Hispaniola északnyugati partjainál. A sziget területe 180 km², népessége 2009-ben 35 347 fő volt. A 17. században itt volt a karibi kalózok egyik központja.

Földrajza[szerkesztés]

Haiti északi partjainál, Hispaniola szigetének északnyugati részénél fekszik, Port-de-Paix városával szemben, melytől a mintegy 10 km széles Tortuga-csatorna választja el. Hossza 37 km, szélessége 7 km, területe 180 km². Területének jelentős részét hegyek teszik ki. Északi részén különösen sziklás és hajóval nehezen megközelíthető, régen Vaspartnak (Costa de Hierro) hívták. Az első településeket a sziget déli oldalán alapították, ahol a hajók számára természetes kikötőket nyújtó öblöket találhattak.

Története[szerkesztés]

Tortugát Kolumbusz Kristóf fedezte fel az első útja alkalmával, 1492. december 6-án. Mivel a hegyes-dombos sziget teknősbékára emlékeztette, ő nevezte el Isla Tortugának (spanyolul Teknős-sziget).

A szigeten néhány spanyol telepes élt 1605-ig, amikor a kormányzó a csempészetet felszámolandó, Hispaniola nyugati részén valamennyi települést kiürítette, a lakosokat pedig Santo Domingo környékére telepítette át. 1625-ben franciák és angolok telepedtek meg Tortugán, akik a spanyol telepesek elvadult marháinak vadászatából és kalózkodásból éltek. Ők voltak az első "bukanérek" (angolul buccaneer, franciául boucanier; a boucan egyfajta farács, amit a hús sütéséhez használtak, bennszülött recept szerint[1]). 1629-ben Don Fadrique de Toledo admirális flottája más karibi szigetek után Tortugáról is elűzte a kalózokat és településüket felszámolta. A spanyolok erődöt is építettek, de azt rövidesen elhagyták, helyükre pedig már 1630-ban visszatértek a tengeri rablók, akik kibővítették az erődítményt.

A franciák és az angolok külön településeket hoztak létre, melyek folyton marakodtak egymással. 1633-ban néhány afrikai rabszolgát hoztak be a szigetre, de már két évvel később felhagytak a rabszolgatartással. 1635-ben a spanyolok újból elkergették Tortuga lakóit, de távozásuk után azok újból visszatértek. Ez ismétlődött 1638-ban, azzal a különbséggel, hogy a spanyolok helyőrséget hagytak, amit a francia és újonnan megjelent holland kalózok 1640-ben elűzött. A franciák egy természetes kikötőben megépítették Fort de Rocher-t, egy 40 ágyús kőerődöt, ahol a következő évben sikeresen ellenálltak az újabb spanyol támadásnak.

Fort de Rocher (1678)

1640-től a tortugai kalózok felvették a Parti Testvériség (Brethren of the Coast) nevet. A testvériség főleg angol és francia, illetve kisebb számú holland bukanérből állt. 1645-ben a francia kormányzó 1650 prostituáltat hozatott a kalózok számára. 1654-ben a spanyolok negyedszerre is megszállták Tortugát, csak hogy a következő évben angol és francia csempészek újból visszafoglalják. Jamaica katonai kormányzója, William Brayne ezredes a vezetőjüket, Elias Watts-t ki is nevezte Tortuga kormányzójának. 1660-ban Wattst a francia Jeremie Deschamps váltotta fel, aki a szigetet francia birtokká nyilvánította és sikeresen visszaverte az angolok többszöri visszafoglalási próbálkozásait.

Bár Tortugáról olyan hírhedt kalózok is indították támadásaikat, mint Henry Morgan vagy François l’Olonnais, 1670 után a kalózok aranykora hanyatlani kezdett és a tengeri rablók egy része fakitermeléssel és -kereskedelemmel kezdett foglalkozni. 1680-ban az angol parlament is törvényt hozott az idegen zászló alatti hajózásról és az 1684-es regensburgi szerződés végképp véget vetett a kalózkodás állami támogatásának. Eközben a franciák megszerezték Hispaniola nyugati részét is és a gyarmat, Saint-Domingue adminisztratív központját 1676-ban Tortugáról Port-de Paix-ba helyezték át. 1697-ben a sziget – Saint-Domingue többi részével együtt – hivatalosan is átkerült Spanyolországtól Franciaországhoz.

A kultúrában[szerkesztés]

Tortuga, mint hírhedt kalózfészek számos regényben, filmben és videojátékban szerepel, a legismertebbek közülük Rafael Sabatini Blood kapitány regénysorozata és a Karib-tenger kalózai-filmek.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tortuga Island, Haiti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tudomány Attila (1998. február-március). „A „Jolly Rogers” visszatér” (pdf). Belvedere 10 (1-2), 80. o. ISSN 1217-3495.  

Források[szerkesztés]