Tompa Mihály Emlékház
| Tompa Mihály Emlékház | |
 | |
| 1983-ban | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Kelemér Magyarország |
| Cím | 3728 Kelemér, Tompa Mihály út 61. |
| Alapítva | 1963 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tompa Mihály Emlékház témájú médiaállományokat. | |
A Tompa Mihály Emlékház a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Keleméren található. A Tompa Mihály Emlékbizottság nevében működő múzeumbaráti kör hozta létre 1963-ban.
Tompa Mihály 1849–1851 között volt káplán Keleméren. A kápláni lakban, a mai emlékházban élt. Itt születtek nagy hatású allegorikus versei: A gólyához és A madár fiaihoz, és a falu visszafelé olvasott nevéből alkotott Rém Elek álnevet használta a legtöbbet.
Az emlékházzá átalakított káplánlakás a költő egykori alkotó műhelye volt. Az „Összezúzott lant” című állandó kiállítással várja a látogatókat.[1] Az emlékház a középkori eredetű református műemléktemplom közelében található.
A kiállítás[szerkesztés]
_001_(2).jpg)
Az emlékház elsősorban Tompa Mihály személyét és személyes emlékeit, valamint irodalmi és egyházi kapcsolatait igyekszik feleleveníteni. A kiállítás előterében megelevenedik a korabeli Kelemér és környéke. A belső tér pedig részletesen ismerteti a költő keleméri éveit, az itt született alkotásait. Mindezek három fő tevékenység köré csoportosulnak:
- Magánéleti események
A Bejéről Kelemérre való költözés. Ezután született Az én lakásom című verse, amelyben részletesen ismerteti új környezetét. A dokumentumok utalnak Tompa ügyes gazdálkodó tevékenységére is.
- 1849. május 1. házassága. Felesége Soldos Emília, földbirtokos család gyermeke. 1850. március 10.: első kisfiuk születése. A kisfiú halála, temetése. Felesége szülés utáni állandósuló betegeskedése.
- Legjobb ifjúkori barátja, Kerényi Frigyes kényszerű Amerikába vándorlása, betegsége, majd korai halála.[2]
- Az irodalmi élet megindulása: betiltott irodalmi lapok, kapcsolata Szilágyi Sándorral, a kor legfőbb irodalmi szerkesztőjével, Petőfi Sándor halála, az alakja körüli álhírek, Tompa Petőfi-értékelése.
- Az álnéven írott versei és a Hölgyfutár poétái-ügy, melynek kapcsán Gyulai Pál – többek között – Tompa álnéven írt verseit is erősen kritizálta.
- Egyházi munkásság
- Az allegorikus példázat-jellegű egyházi beszédei, papi dolgozatai.
- Mindennapi papi tevékenysége: halotti beszédei, sírbeszédei, általa kiállított anyakönyvi kivonat, kapcsolata a református egyházi szervekkel és a főgondnokokkal, Szász Károllyal.
- Számvetése a forradalommal.
- Irodalmi tevékenység
- A „népdalai” (Piros rózsát szakasztottam..., Hűvös szél fú...)[3]
- A Virágregék darabjainak születése.
- A gólyához című vers körüli események[4]
- Más allegorikus versei (Pusztán, A madár fiaihoz, Pacsirtadal).
A Tompának tulajdonított korabeli íróasztala és széke felidézi a költő személyes terét.
A kiállítást Császtvay Tünde rendezte.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Összezúzott lant” - Tompa Mihály emlékkiállítás Museum.hu
- ↑ Tompának Kerényihez írt verses levele, az emigrációval való kapcsolattartás megjelenése a magánlevelezésben.
- ↑ Tompának több olyan verse van, mely annyira népszerű lett, hogy sokan ma már népdalként ismerik.
- ↑ A keletkezési körülményei, Tompa rendőri megfigyelése, a vers kéziratos terjedése (itt két idegen kéz másolta változat is), házkutatás, haditörvényszék elé kerülés, többszöri kassai bebörtönzés, Albrecht főhercegi kegyelemével való szabadulás, útipasszus megvonása.
Források[szerkesztés]
- Tompa Mihály Emlékház - állandó kiállítás, Kelemér[halott link]
- Idegenforgalom Archiválva 2021. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Kelemer.hu
- Magyar Irodalmi Emlékházak Archiválva 2019. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- A Tompa Mihály Emlékház, Kelemér Utazzitthon.hu