Tokiói Közigazgatási Torony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tokiói Közigazgatási Torony
Tokyo City Hall
Az épület 2005-ben
Az épület 2005-ben
Becenév: Tochō
TelepülésNishi-Shinjuku
CímShinjuku, Tokió, Japán
Építési adatok
Építés éve1988-1991
Megnyitás1991. április
Építési stílusposztmodern építészet
Felhasznált anyagokbeton, vasbeton, üveg
TervezőKenzo Tange
Építész(ek)Tange Kenzó
Építési költség1 000.000.000$
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • épületegyüttes
  • prefectural office building
  • városháza
TulajdonosTokyo Metropolitan Government
Alapadatok
Magassága242,9 m
Teljes terület195,764 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma48
KülönlegességekTokió legmagasabb épülete 2006-ig
Elhelyezkedése
Tokiói Közigazgatási Torony (Japán)
Tokiói Közigazgatási Torony
Tokiói Közigazgatási Torony
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 41′ 22″, k. h. 139° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 35° 41′ 22″, k. h. 139° 41′ 30″
Térkép
Tokiói Közigazgatási Torony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokiói Közigazgatási Torony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Tokiói Közigazgatási Torony (東京都庁舎 [Tōkyō-to Chōsha]) egy 242,9 méter magas torony Tokió Shinjuku nevű kerületében. Ez az épület szabályozza nemcsak a 23 kerületből álló központ, hanem a Tokió egészét alkotó városok és falvak közigazgatását. A torony nem egy épület, hanem három részre osztható: A legmagasabb és legkiemelkedőbb a 48 emeletből álló főépület. A torony két részre szakad a 33. szinten. 3 szint a föld alatt van. Az épület alakja egy mikrochipre emlékeztet, ezzel hódolva az iparágnak, amely Japánt világgazdasági hatalommá tette.[1]

A másik két épület a 8 emeletből álló „Tokyo Metropolitan Assembly Building” (egy emelet a föld alatt van) és a 37 szinttel rendelkező (három a föld alatt) „Tokyo Metropolitan Main Building”.

A toronyban a 45. emeleten található a kilátó, amely ingyenes és tartalmaz ajándéküzleteket, kávézókat.

Története[szerkesztés]

A tornyot 1988-ban kezdték el építeni és 1991-re épült fel. Az építési költségek 1 milliárd dollár nagyságrendűek voltak. Az épület tartotta a „Tokió legmagasabb épülete” címet 2006-ig. Bár nem szerzett akkora hírnevet, mint a Tokió Torony vagy a Tokio Sky Tree, ám gyakran használták sci-fi filmekben futurisztikus jelenetekhez.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A világ nagyvárosai, Alexandra Kiadó, 2010