Tokiói Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tokió Egyetem szócikkből átirányítva)
Tokiói Egyetem (Tōkyō daigaku 東京大学)

Tokió Egyetem, Yasuda Auditorium
Tokió Egyetem, Yasuda Auditorium
Alapítva1877
HelyJapán, Tokió
Korábbi neveiTeikoku daigaku (帝國大學) Tōkyō teikoku daigaku (東京帝國大學)
Típusnemzeti egyetem
Tanulólétszám28 218 (2023. május 1., szakképzettség)
Hallgatói létszámkb. 30000
IgazgatóJunichi Hamada
(濱田純一)
TagságIARU, APRU, AEARU, AGS, BESETOHA
Elérhetőség
Cím7-3-1 Hongo, Bunkyo, Tokyo 113-8654, Japán
Elhelyezkedése
Tokiói Egyetem (Japán)
Tokiói Egyetem
Tokiói Egyetem
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 42′ 48″, k. h. 139° 45′ 44″Koordináták: é. sz. 35° 42′ 48″, k. h. 139° 45′ 44″
Térkép
A Tokiói Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokiói Egyetem témájú médiaállományokat.
Akamon
A Yasuda előadóterem a Tokiói Egyetem Hongō kampuszán
A felvételi vizsga eredményeinek kihirdetése és a felvett hallgatók ünneplése

A Tokiói Egyetem (東京; Tōkyō; Hepburn: 大学?, ’daigaku’), rövidítve Tōdai (東大; Hepburn: Tōdai?),[1] egy kutató egyetem, amely Japánban Tokió város Bunkyō részében található. Az egyetem 10 karára több mint 30 000 hallgató jár, köztük 2 100 külföldi cserediák. Az intézmény 5 kampusszal rendelkezik, melyek Hongōban, Komabában, Kashiwában, Shirokaneban és Nakanóban találhatók. Ez az első Japán hét nemzeti egyeteme (国立七大学 kokuritsu nana-daigaku) közül és egyben a legtekintélyesebb is az országban.[2][3] A 2013-as egyetemek világrangsora szerint Ázsiában az első, a világon pedig a 21. helyet foglalja el.

Története[szerkesztés]

Az egyetem mai nevét 1877-ben a Meiji kormány alatt kapta, azzal, hogy régebbi állami orvostudományi iskolákat és a nyugati tanulást magába olvasztotta. Később 1886-ban átnevezték "Császári Egyetemre (帝國大學; Hepburn: Teikoku daigaku?)", majd 1897-ben Tokiói Császári Egyetemre (東京帝國大學; Hepburn: Tōkyō teikoku daigaku?), amikor a Császári Egyetem rendszer megalakult. 1923-ban egy földrengés és az azt követő tűz a Császári Egyetem Könyvtárának körülbelül 700,000 kötetét elpusztította.[4] Az elveszett könyvek közt volt maga a Hoshino Könyvtár (星野文庫; Hepburn: Hoshino bunko?) is, amely egy kb. 10,000 könyves gyűjteményt foglalt magába.[4][5] A könyvek Hoshino Hisashi tulajdonához tartoztak mielőtt a könyvtár részévé váltak és főleg a kínai filozófiáról és történelemről szóltak.

1947-ben Japán második világháborúbeli veresége után újra felvette az eredeti nevét.1949-ben az új egyetem rendszer megkezdésével a Todai bekebelezte a korábbi Első Középiskolát (a mai Komaba kampusz) és a Tokiói Középiskolát, melyek így azt a feladatot vették fel, hogy az első és másod éves hallgatókat tanítsák, míg a fő Hongo kampuszon lévő karok a harmad és negyed évesekről gondoskodnak.

Bár az egyetemet a Meiji korszakban alapították, a gyökerei a Csillagászati Ügynökséghez (天文方; 1684), a Shoheizaka Tanulmányi Hivatalhoz (昌平坂学問所; 1797) és a Nyugati Könyvek Fordítói Ügynökségéhez (蕃書和解御用; 1811) nyúlnak vissza.[6] Ezek az intézmények állami hivatalok voltak, melyeket a Tokugawa sógunátus (1603-1867) hozott létre és fontos szerepet játszottak az európai könyvek importálásában és fordításában.

Kikuchi Dairoku, aki egy fontos személy a Japán oktatásban, a Tokiói Császári Egyetem elnöke is volt egyben.

Az 1964-es nyári olimpián az egyetem adott otthont a modern pentatlon futó számának.[7]

2012. január 20-án a Todai bejelentette, hogy az egyetemi év kezdetét áprilisról szeptemberre teszi, hogy összehangolja a naptárát a nemzetközi szabvánnyal. A változást 5 éven belül tervezik bevezetni.[8][9]

A Japan Times szerint 2012 februárjában az egyetemen 1282 professzor tanított, köztük 58 nő.[8]

2012 őszén, a Tokió Egyetem történetében először, két alapképzést is indított, melyet nemzetközi diákok felé irányulva teljesen angol nyelven tanítanak; ezek voltak a "the International Program on Japan in East Asia" és a "the International Program on Environmental Sciences".[10][11]

Szervezetek[szerkesztés]

Karok[szerkesztés]

[12]

Doktori iskolák[szerkesztés]

[12]

Kutatóintézetek[szerkesztés]

[12]

  • Orvostudományi Intézet
  • Földrengéskutató Intézet
  • Keleti Kultúrák Intézete
  • Társadalomtudományi Intézet
  • Ipartudományi Intézet
  • Történetírói Intézet
  • Molekuláris és Sejtszintű Biotudományok Intézete
  • Kozmikus Sugárzást Kutató Intézet
  • Szilárdtestfizika Intézete
  • Atmoszféra- és Óceánkutató Intézet
  • Fejlett Tudomány és Technológia Kutatóközpontja

Mind az egyetem Tudományos Iskolája, mind a Földrengéskutató Intézet képviselteti magát a nemzeti Földrengés Előrejelzési Koordinációs Bizottságban.[13]

Rangsorolás[szerkesztés]

Kampusz[szerkesztés]

Hongo Kampusz[szerkesztés]

A fő Hongo kampusz magába foglalja az egykori Maeda család birtokát, akik az Edo-korban Kaga tartomány feudális urai voltak.Az egyetem egyik legismertebb nevezetessége az Akamon (a Vörös Kapu), ennek a korszaknak az ereklyéje. Az egyetem szimbóluma a terület egészén megtalálható fák levele, a ginkgo levél. Továbbá a Hongo kampusz ad otthont az egyetem által minden évben megrendezett Május Fesztiválnak.[22]

Sanshiro Tavacska[szerkesztés]

Sanshiro Tavacska, Tokió Egyetem Hongō kampusz.

Sanshiro Tavacska (三四郎池; Hepburn: Sanshirō ike?) az egyetem Hongo kampuszán található és egészen 1615-ig eredeztethető vissza. Az Osaka kastély bukása után a sógun ezt a tavacskát és a környező kertet adományozta Maeda Toshitsunenek. A Maeda Tsunanori által folytatott további fejlesztések során vált híressé, mint a legszebb kert Edóban (mai Tokió), a hagyományos nyolc tájjal és nyolc határral és az eredetiségéről ismert mesterséges tavacskával, dombokkal és pavilonokkal. Akkoriban Ikutoku-en-ként volt ismert. A tó körvonalának alakja megegyezik a kokoro vagy shin (szív) jellel, ekképp lett a hivatalos neve Ikutoku-en Shinjiike. Natsume Sōseki Sanshiro novellája után Sanshiro tavacskaként lett közismert.

Komaba Kampusz[szerkesztés]

{{:en:University of Tokyo, Komaba Campus|}} A Komaba kampusz egy a Tokiói Egyetem 5 kampusza közül, ez ad otthont a művészetek és tudományok főiskolájának, a művészetek és tudományok doktori iskolájának, a matematikai tudományok doktori iskolájának továbbá számos fejlett kutatóintézménynek és campus-szolgáltatásnak. Ez az a kampusz, ahol az összes első és másodéves Tokiói Egyetemi hallgató tölti az egyetemi életét. A Tokiói Egyetem az egyetlen egyetem japánban, amely rendszerébe beletartozik két év általános oktatás mielőtt a hallgatók választhatnának, hogy melyik speciális tanulmányi területre mennek tovább.[forrás?] A Komaba kampusz az általános oktatás sarokköve és a "kiválóság központjának" lett kijelölve három új kutatási területen az Oktatási és Tudományos Minisztérium által. Jelenleg több, mint 7000 diák (első és másodéves) iratkozott be általános oktatás kurzusokra, körülbelül 450 diák (harmad és negyed éves) folytatja a specializációját a művészetek és tudományok főiskoláján és 1400 diplomás diák folytat felsőfokú tanulmányokat.

Jelentős öregdiákok és fakultás tagok[szerkesztés]

  • Az egyetem sok figyelemre méltó személyt képzett. 15 japán miniszterelnök a Tokiói Egyetemen tanult.[23] A korábbi miniszterelnök Kiichi Miyazawa, a bürokrácia sokszínűségére való aggodalommal, utasította a japán kormányzati szerveket, arra, hogy a csökkentsék azon alkalmazottak arányát, akik az egyetem jogi karára jártak, 50 százalék alá.[24]
  • A Tokió Egyetem 7 öregdiákja Nobel-díjat kapott.
  1. Yasunari Kawabata, Irodalom, 1968
  2. Leo Esaki, Fizika, 1973
  3. Eisaku Satō, Béke, 1974
  4. Kenzaburō Ōe, Irodalom, 1994
  5. Masatoshi Koshiba, Fizika, 2002
  6. Yoichiro Nambu, Fizika, 2008
  7. Ei-ichi Negishi, Kémia, 2010

Források[szerkesztés]

  1. What is Todai?. [2009. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  2. The School and the University. University of California Press, 156. o. (1985). ISBN 0-520-5423-7 
  3. Arthritic Japan: the slow pace of economic reform. Brookings Institution Press (2001). ISBN 0-8157-0073-3page=148 
  4. a b LOST MEMORY - LIBRARIES AND ARCHIVES DESTROYED IN THE TWENTIETH CENTURY( Archiválva 2014. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  5. 漢籍関係年表 (japán nyelven). Chinese classics. Tokyo University General Library. [2012. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  6. 東大と天皇-大日本帝国の生と死 (Todai and Emperors - Life and Death of Imperial Japan), by 立花 隆(Takashi Tachibana), (pp 22-62), ISBN 4-16-367440-3
  7. 1964 Summer Olympics official report. Archiválva 2010. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Volume 2. Part 2. p. 761.
  8. a b Brasor, Philip, "Todai calls for change, but will others follow?", Japan Times, 5 February 2012, p. 9.
  9. Aoki, Mizuho, "Reform means the world for Todai", Japan Times, 18 February 2012, p. 3.
  10. "PEAK Programs"
  11. PEAK Introduction. [2015. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  12. a b c Departments. The University of Tokyo. [2008. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  13. Organizations with ties to CCEP CCEP, accessed 2011-03-19
  14. name="World University Rankings">World University Rankings. The Times Higher Educational Supplement, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
  15. name="Asia University Rankings Top 100">Asia University Rankings Top 100. The Times Higher Educational Supplement, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
  16. QS World University Rankings. Topuniversities. [2011. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
  17. QS World University Rankings. Topuniversities. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
  18. TOP - 100 (Global universities ranking). Global Universities Ranking, 2009. [2010. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  19. 300 Best World Universities 2010. ChaseCareer Network. [2011. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  20. International Professional Ranking of Higher Education Institutions. École nationale supérieure des mines de Paris, 2009. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  21. Nature Publishing Index: Global Top 50. Nature Publishing Group, 2012. [2015. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  22. Archivált másolat. [2015. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  23. 大学別総理大臣リスト List of prime ministers by graduated universities' (japán nyelven). 大学ranking.net. [2011. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  24. McGregor, Richard. „China's Private Party”, Wall Street Journal, 2010. május 15. 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az University of Tokyol című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]