Tlalpujahua de Rayón

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tlalpujahua de Rayón
StreetTlalpu1.JPG
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Michoacán
Régió Oriente
Község Tlalpujahua
Alapítás éve 1560
Irányítószám 61060
Körzethívószám 711
Népesség
Teljes népesség 3530 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 2550–2650 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Tlalpujahua de Rayón (Mexikó)
Tlalpujahua de Rayón
Tlalpujahua de Rayón
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 48′ 18″, ny. h. 100° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 19° 48′ 18″, ny. h. 100° 10′ 28″
Tlalpujahua de Rayón (Michoacán)
Tlalpujahua de Rayón
Tlalpujahua de Rayón
Pozíció Michoacán térképén
Tlalpujahua de Rayón honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tlalpujahua de Rayón témájú médiaállományokat.

Tlalpujahua de Rayón (röviden Tlalpujahua) kisvárosias jellegű település Mexikó Michoacán államának északkeleti részén. Nevezetességét régi műemlékei adják és az, hogy itt született a mexikói függetlenségi háború egyik meghatározó személyisége, Ignacio López Rayón. A település megkapta a Pueblo Mágico turisztikai elismerést is.[2] 2010-ben 3530-an lakták.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Mexikó középső részén, Michoacán északkeleti részén, México szövetségi állam határához közel fekszik, a Vulkáni-kereszthegység hegyei között, a tenger szintje felett mintegy 2600 méteres magasságban. Fő vízfolyása a délről északra folyó Dos Estrellas nevű patak.[4]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakóinak száma a közelmúltban sokáig növekedett, de az utóbbi években csökkent. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[3]

Év Lakosság
1990 2842
1995 2968
2000 3332
2005 3704
2010 3530

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve a navatl nyelvből származik: a tlalli („föld”) és poxohuac („szivacsos”) szavakból keletkezett. A spanyolok megérkezése alőtt fekvése miatt (az aztékok és a taraszkók területeinek határvidékén található) állandó összetűzések színtere volt.

A taraszkók birodalmának 1522 körüli spanyol meghódítása után V. Károly spanyol király bányakerületek létrehozását rendelte el, így Tlalpujahua a taimeói kerület részévé vált. 1551-ben két templom állt a faluban: a La Cofradía a spanyoloké, a Santiago Puxtla az indiánoké volt. 1558-ban, amikor a spanyolok újra felfedezték azokat a bányákat, melyeket korábban az őslakók használtak, a falu felvette a Real de Minas de Tlalpujahua nevet. A bányászat az 1730-as évekre érte el csúcspontját, 1735-ben jött létre a bányászati képviselet is.[5][6]

1773-ban itt született az az Ignacio López Rayón, aki 1811. augusztus 19-én életre hívta a függetlenségi harcosok egyik első irányító testületét, a zitácuarói juntát. Amikor a junta vezetői 1812-ben négy felé váltak, Rayón hazatért szülőfalujába, ahol folytatta a sajtótermékek kiadását, fegyvereket gyárttatott és embereket toborzott.[7][8] Év végén ide érkezett és kezdte meg tevékenységét néhány kiváló fegyvergyártó is, akiket Leona Vicario győzött meg arról, hogy álljanak a függetlenségi harcosok oldalára. Amikor 1813-ban Leona Vicariót a spanyolok elfogták, majd megszökött, ő is Tlalpujahuába jött, ahol 1814-ben összeházasodott Anrdés Quintana Roóval.[9][10] Ugyanennek az évnek a decemberében ellenségei agyonlőtték a függetlenség oldalára állt Juan Antonio Romero káplánt.

A bányásztelepülés csak a függetlenség kivívása után, 1822-ben kapott önkormányzatot, a község pedig csak 1831-ben jött létre. Ekkor azonban a Departamento de Oriente nevű terület (partido) központjává vált, majd 1859-ben Rayón tiszteletére átnevezték Mineral de Rayónra. A függetlenségi háború miatt leállított bányászatot 1825-ben angolok próbálták meg újraindítani, de 3 év múlva csődbe jutottak.

A reformháború idején 1862-ben először konzervatív csapatok szállták meg a várost, később pedig Rafael Cuéllar szabadelvűi. A 19. század végén új bányát nyitottak, a Dos Estrellast („Két Csillag”), mely ismét elindította a térség gazdasági fejlődését. Ezt a bányát 1909-ben maga Porfirio Díaz elnök is meglátogatta. 1920-ban rövid ideig itt lelt menedékre a korábbi forradalmár, Francisco J. Múgica is.

Jelentősen visszavetette a fejlődést az 1937-es áradás, melynek során megsemmisült a Dos Estrellas bánya, a kiáradó iszap pedig maga alá temette a Nuestra Señora del Carmen-kápolnát is.[6][5]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Péter és Pál-templom

A falu, mint Pueblo Mágico, kiemelt szerepet játszik Mexikó turizmusában. Régi műemlékei közül legjelentősebbek a 16. századi Santuario de la Virgen del Carmen (egykori kolostor), a 17. századi Szent Péter és Pál-templom és az ugyancsak 17. századi Szent Mihály-kápolna, valamint a Szent Péter-, a San Juan Joaquín- és a Santa María de los Ángeles-kápolnák.

A településen két múzeum található: egy ásványtannal és történelemmel foglalkozó, valamint egy, amit a Rayón-testvérek szülőházában alakítottak ki. Az ő emlékükre minden november 13-án ünnepséget tartanak.

Tlalpujahua nevezetes még fazekasságáról és arról is, hogy helyi kézművesek karácsonyfadíszeket készítenek.[6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  2. Tlalpujahua honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  3. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  4. INEGI – Tlalpujahua község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  5. ^ a b Tlalpujahua honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  6. ^ a b c E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tlalpujahua község
  7. 31 de julio de 1773, natalicio de Ignacio López Rayón (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  8. Miguel Ángel Fernández Delgado: El bicentenario de la Junta de Zitácuaro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  9. Leona Vicario életrajza biografiasyvidas.com oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  10. Emma Paula Ruiz Ham: El carácter insurgente de una “Leona” (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)