Tiszalök

Tiszalök
A tiszalöki vízerőmű
Tiszalök címere Tiszalök zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Tiszavasvári
Jogállás	város
Polgármester	Gömze Sándor (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	4450
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	5373 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	90,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	58,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″48.019722222222, 21.377777777778
Tiszalök Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszalök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszalök témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Nyírségben található Tisza-partján fekvő település. Tiszavasvári 7,5 km, Nyíregyháza 25,5 km, Hajdúnánás 20 km, Tiszaeszlár 10,5 km, Rakamaz 23,5 km távolságra található.

Vonattal elérhető a 109-es számú Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon és a 117-es számú Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története

Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven, az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk alakban írták, 1450-ben pedig a leleszi országos levéltár oklevelében már Lök néven találjuk nevét.

A településnek a 15. században (amelynek első felében Zemplén vármegyéhez tartozott) több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és a Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és a ruszkai Dobó családok voltak birtokosai. 1452-ben a település birtokosa az ónodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család.^[forrás?] Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét. A 18. század második és a 19. század első felében a település birtokosaként a Kállay, a Patay, az Ónody és a Vay családokat találjuk. A 20. század elején gróf Dessewffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.

1849-ben az orosz sereg gyújtotta fel és rabolta ki a települést, 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban pedig árvíz pusztított Tiszalökön.

Az 1900-as évek elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.

1951-53 között az ÁVH internálótábort működtetett itt. A tábor rabállományát többségében a szovjetunióbeli hadifogságból visszatérő magyarországi „népi németek” (Volksdeutsch, úgynevezett svábok) adták, akik a Waffen SS-ben szolgáltak. A rabok főleg a vízerőmű építkezésén dolgoztak.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Hírességei

• Bónis Sámuel
• Mosonyi Emil, az erőmű fő építője
• Teleki Blanka
• Vilt Tibor
• Bereczki Krisztián NAC Junior világbajnok testépítő

Itt születettek

• 1838. június 27-én Tóth Sámuel református teológiai tanár
• 1950. szeptember 29-én D. Nagy Lajos a Bikini együttes énekese
• 1959. november 12-én Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke
• 1886. február 15-én Somló Lipót költő, lapszerkesztő
• 1961. november 29-én Simicskó István honvédelmi miniszter

Nevezetességei

Templomok

• Református temploma a 18. században épült.
• Római katolikus temploma 1887-ben épült.

Vízerőmű

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. A Keleti-főcsatorna a Duzzasztóműből kapja a vizét.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését.

A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.[1][2]

Egyéb

• Parkerdő, azaz arborétum: a 31 hektáros területen mintegy 260-féle különböző érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

Gazdasága

• Vízlépcső
• Szennyvíztisztító telep
• Lakópark
• A város mellett működik az ország első PPP konstrukcióban épült 700 férőhelyes „magánbörtöne”, a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.

Rendezvények

Funreal

A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.

További információk

• Tiszalök Önkormányzatának honlapja
• Tiszalöki Információs Portál
• Tiszalök az utazom.com honlapján
• Funreal honlap

Képek

• 
  Tiszalök-Holt-Tisza
• 
  Tiszalök - Erőmű
• 
  Tiszalök -Erőmű - "Zsuzsi szobor" a vízbefulladt vízhordó kislányról mintázták
• 
  Ifjúsági Ház
• 
  A komp Tiszalöknél
• 
  Az „erőd”, az ország első nem állami börtöne

Kapcsolódó szócikkek

{{}}