Tiszaalpár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. március 16., 10:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Tiszaalpár
Katolikus templom
Katolikus templom
Tiszaalpár címere
Tiszaalpár címere		 Tiszaalpár zászlaja
Tiszaalpár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásTiszakécskei
Jogállásnagyközség
PolgármesterDr. Vancsura István[1]
Irányítószám6066
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség4856 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület91,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′, k. h. 19° 59′Koordináták: é. sz. 46° 49′, k. h. 19° 59′
Tiszaalpár (Bács-Kiskun vármegye)
Tiszaalpár
Tiszaalpár
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Tiszaalpár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaalpár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaalpár nagyközség Bács-Kiskun megye Tiszakécskei járásában.

Fekvése

Megközelíthető

Története

Tiszaalpár ősi település. Területe ősidők óta lakott hely volt.

Nevét 1075-ben említette először oklevél Olper néven, mikor I. Géza király a váci püspöknek adományozta. A hely a honfoglalás korában is lakott volt, erről Anonymus, Béla király névtelen jegyzője is megemlékezett.

A község a török hódoltság alatt többször is elpusztult. Az 1559 évi török kincstári adólajstromokban a budai líva községei között találjuk, és ekkor 11 adóköteles háza volt. Alsóalpár a váci püspök fennhatósága alá tartozott, 1715-ben még csak Kecskeméthez tartozó puszta, 1727-ben népesült be újra.

1973-ban Alpárt és Tiszaújfalut egyesítették, így jött létre a mai Tiszaalpár.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4926
4947
4897
4920
4885
4938
5010
4981
4880
4856
2013201420152016201720192020202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,8% (18,7% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei

  • Skanzen: egy Árpád-kori falu rekonstrukciója
  • Templom-domb: a 18. században barokk stílusban épült katolikus templommal
  • Vár-domb: egy kora középkori földvár maradványaival. A nyugati és a keleti oldal sáncát viszonylag épen feltárták, a mai felszíntől mérve ez 1,5-2,5 méter magas lehetett. Az ép sáncot két bevágás szakítja meg, mely a délnyugati oldalon található, feltételezések szerint itt lehetett felmenni magába a várba, bár ezt csak ásatással lehetne bizonyítani. A vár észak-déli irányú átmérője kb. 85 méter volt, ez 22 ha területen helyezkedett el. Bronzkori sánc- és várrendszer lehetett. Maga az Árpád-kori vár a 12. századra datálható, magát a várat Anonymus is említi (1200 körül). Valószínűleg a tatárjárás után csökkent jelentősége. A faszerkezetes rácsos sánctípust vélték felfedezni, mely hasonlított a győr-bácsai és a gyöngyöspatai sánchoz. Maga a sánc alacsony, de meredek dombon terül el, a védelem kizárólag erre támaszkodik, belül nincsenek épületek. Egyes feltételezések szerint maga a vár a 10. század vége óta egy nemesi család, a Kalánok vára lehetett. A várral kapcsolatosan arra nézve, hogy mennyi ideig állhatott fent, és volt használatban a régészeti leletek lehetnek segítségünkre. Ezek szerint a legkorábbi lelet a 12. századból, míg a legkésőbbi a 15. századból való. Jelentőségét minden bizonnyal a tatárjárás miatt veszíthette el.[4]
  • Holtág, alpári rét: Több kilométeren terül el a falu mellett, ma már a Kiskunsági Nemzeti Park része az Alpári-réttel egyetemben aminek Európa egyik legváltozatosabb madárlelőhelye.
  • Alpári-rét, a Kiskunsági Nemzeti Park része
    Alpári-rét, a Kiskunsági Nemzeti Park része
  • A földvár maradványai
    A földvár maradványai
  • A földvár légifotója
    A földvár légifotója
  • Árpád-kori falu rekonstrukciója
    Árpád-kori falu rekonstrukciója
  • A katolikus templom Nepomuki Szent János szobrával a Templom-dombon
    A katolikus templom Nepomuki Szent János szobrával a Templom-dombon
  • A Nepomuki Szent János-szobor
    A Nepomuki Szent János-szobor

Sport

Tiszaalpáron a labdarúgás az egyik legnagyobb érdeklődéssel bíró sport. Felnőtt, ifjúsági, és serdülő csapata is van. A felnőtt és az ificsapat jelenleg a Megyei II. osztályban küzd.

A település helyi értékei a[5]

a) Agrár- és élelmiszergazdaság:

  • szürke marha gulya
  • termelői méz
  • termelői sajt
  • fűszerpaprika

b) Egészség és életmód:

c) Épített környezet:

  • Jótanács Anyja római katolikus templom (műemlék)
  • Várkert és a Szent István utca (védett településszerkezeti rész)
  • Szent István római katolikus templom
  • Zárdatemplom
  • Árpád fejedelem szobra
  • Patróna Hungária-szobor
  • Nepomuki Szent János-szobor
  • II. világháborús emlékművek
  • Skanzen
  • Nagygyörgy-féle ház (Bethlen G. u.)

d) ipari és műszaki megoldások:

  • MATIC Kft.: finomlemez megmunkálás, villamos sorozatkapcsok gyártása, különböző elektro- és finommechanikai összeszerelések
  • Naturalpár Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.: fűszerpaprika őrlemény előállítása és forgalmazása
  • Czinege Manufaktúra: kosárfonás, vesszőáru készítése
  • Pentatrans Bt. : közúti áruszállítás

e) kulturális örökség:

  • Várdomb és környéke
  • Kádár Lajos népi író munkássága
  • Bársony Mihály (népművészet mestere, tekerős, klarinétos, citerás, hangszerkészítő) munkássága kosárfonás

f) sport:

  • Tiszaalpári Sportegyesület

g) természeti környezet:

  • Alpári rét (legértékesebb növényei a békaliliom és a Tisza-parti margitvirág)
  • Holt-Tisza (fehér tündérrózsa, sárga tavirózsa, vízidara)
  • Nagytó néven ismert madár élő- és vonuló hely
  • magaspart a löszfallal
  • a rét madárvilága (parti fecske - védett, gyurgyalag- fokozottan védett)

h) turizmus és vendéglátás:

  • Skanzen
  • Örökségnapok
  • Kalandfarm (Kátai sor 37.)
  • madármegfigyelés
  • lovasnapok
  • motoros napok
  • horgászversenyek
  • Fricska panzió (Rákóczi út 1.)
  • Tiszatáj vendéglő (Alkotmány u. 8.)
  • Tiszaparti apartmanok (Ady Endre út 18.)
  • Falevél Apartman
  • Rigófütty Vendégház (Szent István u. 9)

Közösségek, alkotók:

  • Faluvédő- és Szépítő Egyesület
  • Teleház
  • Polgárőrség
  • Tisza Horgász Egyesület
  • Mozgáskorlátozottak Egyesülete
  • Tiszaalpári Lovas Egyesület
  • Tiszaalpári Motoros Egyesület
  • Árpád Népe Hagyományőrző Egyesület
  • Tiszavirág Cigány Hagyományőrző Egyesület
  • Nyugdíjas klubok: Árpád Fejedelem Nyk.

Nyugdíjas Baráti Kör Kádár Lajos Nyk.

  • Kanalas János kosárfonó népi iparművész – Tiszaalpár, Deák F. u. 33.
  • Kálmán Jánosné üvegfonó - Tiszaalpár, Esze Tamás u. 52.
  • Balainé Pintér Franciska festés, faragás - Tiszaalpár, József A. u. 27/a)
  • Zaletnyikné Almási Mária hímzés, riseliő – Tiszaalpár, Vasút k. 7.
  • Repáruk Dezső tekerőlant-készítő – Tiszaalpár, Szabadság u. 27.
  • Illés Renáta – gobelin – Tiszaalpár, József A. u. 24.
  • Palatinus Pál – fafaragás Tiszaalpár, Arany J. u. 33.


Helyi hagyományok, rendszeres események:

  • Tiszaalpári napok
  • Országos Tekerőlantos Találkozó
  • Tiszaalpári Alkotótábor (TAT)
  • Alpárfeszt

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tiszaalpár Helységnévtár
  4. ↑ Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára. = Cumania 7. Archeologia. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982.
  5. ↑ http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300114.KOR

Források

  • Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt vármegye
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 177.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszaalpár&oldid=21083894”