Tisza Lajos (politikus, 1879–1942)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Úgy tűnik, hogy ez a szócikk külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! A szócikkre feltett sablon 2020 augusztusából származik. |
| Tisza Lajos | |
| Született | 1879. március 3. Budapest |
| Elhunyt | 1942. február 20. (62 évesen) Kocsord |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Tisza Kálmán |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | a magyar főrendiház tagja (1915. április 26. – 1918. november 16.) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borosjenői és szegedi Tisza Lajos (Budapest, 1879. március 3. – Kocsord, 1942. február 20.) magyar politikus, százados.
Családja[szerkesztés]
Apja Tisza Kálmán, testvére Tisza István.
Élete[szerkesztés]
1899-ben államtudományi államvizsgát tett. Utána Németországban különböző gazdasági egyetemeken egészítette ki tanulmányait, majd hazatérve a volt Vilmos-huszároknál leszolgálta önkéntesi évét. Miután eleget tett katonai kötelezettségének, átvette családja szatmármegyei birtokainak vezetését s a gazdálkodásnak élt a háború kitöréséig. A háború kitörésekor, mint népfelkelő hadnagy vonulta be a kassai 5.honvéd huszárezred népfelkelő osztagához és hatheti kiképzés után került a harctérre.
1915. április 1-én a hadosztály elrendelte, hogy az utászszázad Bálintpuszta védelmével akadályozz a meg az oroszok Laborc völgye felé való előrejutását. Hasonló halogató feladattal a hadosztálylovasság ulánusszázadának a z Uhliska magaslatot, az utászszázadtól balra pedig gróf Tisza Lajos főhadnagy parancsnoksága alatt álló népfölkelő huszárszázadának a 3. dandár mögött lévő 475-ös magaslatot kellett tartani. Április 2-án, nagypénteken, 1 0 óra tájban erő s tüzérségi tűzzel megindult az oroszok támadása.
A halogató harc során Tisza Lajos főhadnagy súlyos haslövést kapott. Huszárai levitték a vasútállomásra, majd Budapestre szállították. Az I. számú sebészeti klinikán összesen nyolcszor operálták.
1916 december 30-án Károly király elsőként avatta aranysarkantyús vitézzé. Akkor még olyan gyenge volt, hogy csak tisztiszolgája támogatásával tudott a király elé járulni.
Az összeomlás után visszavonult a közélettől s gazdaságának élt.
