Tino Chrupalla
| Tino Chrupalla | |
.jpg) | |
| Alternatíva Németországért társfrakcióvezetője a Bundestagban | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2021. szeptember 30. | |
| Előd | Alexander Gauland |
| Alternatíva Németországért elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2019. november 30. | |
| Előd | Alexander Gauland |
| Született | 1975. április 14. (50 éves)[1][2] Weißwasser/O.L.[3][2] |
| Párt | Alternatíva Németországért |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tino Chrupalla témájú médiaállományokat. | |
Tino Chrupalla (Weißwasser, 1975. április 14. –) német üzletember és politikus, 2017 óta a Bundestag tagja az Alternatíva Németországért párt képviseletében. 2019 novemberében Alexander Gauland jelölte őt a formáció társelnöki posztjára, majd szabályosan megválasztották erre a tisztségre. [4]
Pártját a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 2025. május 2-án hivatalosan is „bizonyítottan szélsőjobboldali” szervezetként minősítette. Chrupalla a döntést politikai indíttatásúnak nevezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba.[5]
Korai évek
[szerkesztés]Chrupalla 1975-ben született a Német Demokratikus Köztársaságban, Weißwasserben, és 2003-ban tett lakberendezői és szobafestő mestervizsgát (Meisterprüfung). [6]
Életútja
[szerkesztés]Tino Chrupalla az 1990-es években csatlakozott a CDU-hoz kötődő Fiatal Unióhoz. 2015-ben csatlakozott a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párthoz, és gyorsan felemelkedett annak soraiban. A 2017-es német szövetségi választásokon a görlitzi választókerületben legyőzte a későbbi szászországi miniszterelnököt, Michael Kretschmert (CDU). [7]
Steve Bannon pártfogoltjának tekintik, 2019 decemberében nevezték ki az AfD szóvivőjének. A párt keményvonalas, Björn Höckéhez közel álló szárnyának képviselője bár arra szólítja fel az aktivistákat, hogy kerüljék a „túlságosan drasztikus nyelvezetet”, amely megakadályozná a nyitást „az új választók, különösen a nők felé”. A sajtó azonban arról számol be, hogy ő maga a náci szóhasználatból kölcsönzött „Umvolkung” (etnikai átalakulás) kifejezést használta a bevándorlásra utalva. [8]
2017 és 2021 között az AfD szövetségi parlamenti frakciójának öt alelnökének egyike volt. [9]
Az AfD 2021. áprilisi kongresszusán élesen bírálta Jörg Meuthen pártelnököt. A feszültségek olyan nagyok voltak, hogy úgy vélték, szakadáshoz vezethetnek. [8]
Az AfD vezetője
[szerkesztés]2021. május 25-én a párton belüli szavazáson Chrupallát és Weidelt választották meg a Bundestagba az AfD frakcióvezetőinek a szavazatok 71 százalékával.[10]
Az Alternatíva Németországért a 2021. szeptember 26-án tartott német szövetségi választáson a szavazatok 10,3%-át szerezte meg. Az AfD ezúttal az ötödik legerősebb pártként vonult be a Bundestagba 83 képviselőhelyet tudva a magáénak, tizeneggyel kevesebbel, mint 2017-ben.[11]
2022. június 18-án a szászországi Riesában tartott pártkongresszuson a küldöttek a kettős pártvezetés mellett döntöttek. Tino Chrupalla és Alice Weidel számítottak favoritnak az AfD vezetésére: egy keleti férfi és egy nyugati nő, akik a Bundestagban már együtt vezették a frakciót. A párt már egy évvel korábban egy előszavazáson is őket tette meg a csúcsjelölti duónak. Végül a társelnökség kérdésében a küldöttek 53 százaléka szavazott bizalmat Tino Chrupallának, míg 67 százalékuk Alice Weidelnek. Ekkortól társelnökökként már az egész pártot ők ketten vezették. [12]
Tartományi– és szövetségi választási sikerek
[szerkesztés]Chrupalla és Weidel pártja a 2024. szeptember 1-jei türingiai tartományi választáson 32,8 százalékot ért el, és ezzel a párt életében először szerzett első helyet egy tartományi választáson.[13] Az AfD a szászországi tartományi választáson 30,6 százalékot, míg a szeptember 22-i brandenburgi tartományi választáson 29,2 százalékot ért el, és ezekkel az eredményekkel a másik két kelet-német tartományban második lett. Weidelék pártja ezekkel az eredményekkel jócskán megelőzte a kormányzó közlekedésilámpa-koalíció történelmi pártjai közül a Zöldeket és az FDP-t, valamint Brandenburg kivételével az SPD-t is.[14]
A 2025. február 23-án tartott előrehozott német szövetségi választáson történelmi eredményt értek el: a szavazatok 20,8%-át szerezték meg, ezzel a második legerősebb párttá váltak a Bundestagban. Ez jelentős előrelépés volt a 2021-es választáshoz képest. Az AfD 152 képviselői helyet szerzett, ami 69-cel több, mint az előző ciklusban.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages. basic data about the members of the Bundestag . (Hozzáférés: 2018. április 13.)
- ↑ a b https://www.bundestag.de/abgeordnete/biografien/C/-1043948
- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2025. január 22.)
- ↑ Eva Fernández Álvarez: Refranes y refranes modificados en la prensa alemana: propuestas prácticas de traducción al español a partir de ejemplos de la Süddeutsche Zeitung. Hozzáférés: 2024. november 12.
- ↑ Baumgärtner, Maik, Wolf. „Verfassungsschutz stuft gesamte AfD als »gesichert rechtsextremistisch« ein”, Der Spiegel, 2025. május 2. (Hozzáférés: 2025. május 2.) (német nyelvű)
- ↑ Fromm, Anne. „„Sächsische Zeitung“ und die AfD: „Da gehört er hin“”, Die Tageszeitung: taz, 2018. január 2. (Hozzáférés: 2024. november 12.) (német nyelvű)
- ↑ SEGUNDA QUINCENA DE SEPTIEMBRE - DICIEMBRE DE 1932. 2017–03–28. 81–112. o. Hozzáférés: 2024. november 12.
- ↑ a b „Perfiles de salinidad y temperatura de la columna de agua obtenidos en el Crucero Oceanográfico Caribe. Colombia. Junio - agosto de 1993”. DOI:10.26640/cecoldo.dataset_00175.
- ↑ Eberhard Geisler: Eruption im Stillstand der Zeit. Zum Werk von Lope de Vega. 2022. 97–118. o. ISBN 978-3-8353-4967-4 Hozzáférés: 2024. november 12.
- ↑ Ferreiro, Alberto (2022. április 22.). „Simposio internacional «Los concilios y el mundo del claustro» (Dresde, 30 septiembre-2 de octubre 2021)”. Anuario de Historia de la Iglesia 31, 509. o. DOI:10.15581/007.31.42864. ISSN 2174-0887.
- ↑ Ergebnisse Deutschland - Die Bundeswahlleiterin. www.bundeswahlleiterin.de. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ (2022. augusztus 1.) „Reporte de la situación del crédito en Colombia - Junio de 2022”.
- ↑ German far right AfD hails 'historic' election victory in east (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2024. szeptember 2. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ FDP erzielt in Brandenburg schlechtestes Zweitstimmen-Ergebnis ihrer Geschichte (német nyelven). www.rbb24.de, 2024. szeptember 24. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ Ergebnisse Deutschland - Die Bundeswahlleiterin. bundeswahlleiterin.de. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
