Tigrisvirág
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pávaszemes tigrisvirág (Tigridia pavonia)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||
| Tigridia pavonia (Linnaeus fil.) de Candolle | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tigrisvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrisvirág témájú kategóriát. |
A tigrisvirág[2] (Tigridia) a nősziromfélék családjának egyik nemzetsége, melybe közel 50 fajt sorolnak.[3]
Elterjedése[szerkesztés]
A nemzetség tagjai neotropikus fajok, főleg Mexikó és Guatemala területén fordulnak elő, de Közép-Amerikától délre egészen Chiléig őshonosak.[4] Mexikóban 37 fajuk és 6 alfajuk ismert, melyből 31 faj és a hat alfaj ott endemikus.[3]
Jellemzése[szerkesztés]
A tigrisvirág-fajok lágy szárú növények. Évelők: a talajban 3–15 cm mélyen elhelyezkedő, köpenyszerűen fedett hagymagumóik segítségével vészelik át a számukra ínséges téli időszakot; például a közép-amerikai fajoknak lombleveleik csak nyáron vannak, ősszel lehullajtják őket. A hagymagumóból tavasszal tőlevél hajt ki. Az egyszerű vagy villásan elágazó száruk kerekded keresztmetszetű. A legyezőszerűen elhelyezkedő, egyszerű lomblevelek laposak, párhuzamosan erezettek, szélük ép. A néhány rövid életű – gyakran csak egy napig létező – virág egy síkban, legyezőszerűen helyezkedik el a cikcakkban leágazó virágkocsányokon: rhipidium virágzatot[5] alkotnak. A virágok kétivarúak, aktinomorfak, hármas szimmetriájúak. Virágtakarójuk a két körben elhelyezkedő három-három lepellevélből áll: a belső lepelkör levelei kisebbek. A tövükig szabad, azaz össze nem nőtt lepellevelek színe rendszerint élénk: a fehértől a sárgán keresztül a narancssárgáig, rózsaszínig vagy bíborvörösig változik; gyakori, hogy egyes színek foltokban jelennek meg. A három porzólevél csupán egy porzókört alkot. A porzószálak teljes hosszuk mentén összenőttek. A három összenőtt termőlevél alsóállású magházat alkot, a három fonálszerű bibeszál villásan kettéágazik. Háromrekeszes toktermésük fejlődik.[4][6][7][8]
Rendszertani helyzete[szerkesztés]
A korábban a Rigidella nemzetségbe sorolt négy fajról kiderült, hogy valójában a Tigridia nemzetségbe tartoznak: a Tigridia-fajok többségétől kissé eltérő viráguk csupán a kolibrik általi megporzáshoz alkalmazkodott, s nem azt jelenti, hogy külön nemzetségbe tartoznának. Továbbá egy Sessilanthera-fajt is átsoroltak a tigrisvirág nemzetségbe.[4][7]
Fajok[szerkesztés]
A tigrisvirág-fajok alábbi listája a Missouri Botanical Garden által fenntartott honlapról[9] származik:
Tigrisvirág-fajok felhasználása[szerkesztés]
A pávaszemes tigrisvirág (Tigridia pavonia) hagymáját főzés után fogyasztják Közép-Amerikában. Az aztékok a hagymáját cacomitlnak, a növény virágát pedig ocēlōxōchitl-nak ("jaguárvirág"nak) nevezték.[forrás?] Továbbá ugyanennek a fajnak különféle fajtái Európában is kedvelt dísznövények.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tigerblumen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tigridia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Flora Mesoamerica 6. 1994: J. E. Henrich – P.Goldblatt: Iridaceae. In Alismataceae a Cyperaceae. 6 Eds: G. Davidse, M. Sousa & A. Q. Charter. México: Universidad Nacional Autónoma; (hely nélkül): Missouri Botanical Garden and The National History Museum. 1994. 71–80. o. = Flora Mesoamericana, ISBN 9683633102
- Goldblatt–Manning 2008: Tigridia. In Peter Goldblatt – John C. Manning: The Iris Family: Natural History and Classification. Portland, Oregon: Timber Press. 2008. 253–256. o. ISBN 978-0-88192-897-6
- Heterotypic Synonyms of Tigridia, kew.org: Heterotypic Synonyms of Tigridia. World Checklist of Selected Plant Families in www.kew.org. (angolul) Royal Botanic Gardens, Kew (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (HTM)
- pacificbulbsociety.org: Tigridia. www.pacificbulbsociety.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (PHP)
- Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 522. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- Rhipidium, kew.org: Rhipidium. Glossary in www.kew.org. (angolul) Royal Botanic Gardens, Kew (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (HTM)[halott link]
- Rodríguez–Ortiz-Catedral 2006: Aarón Rodríguez – Luis Ortiz-Catedral: Tigridia pugana (Iridaceae: Tigridieae), a new species from Jalisco, Mexico. Acta Botanica Mexicana, 76. sz. (2006) 59–66. o.
- tropicos.org: Tigridia. www.tropicos.org. (angolul) Saint Louis, Missouri: Missouri Botanical Garden (2013) (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (HTML)
- Urania: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Dr.Horánszky András, Dr. Stohl Gábor, szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat. 1976. 362–363. o. ISBN 963 280 083 4
- Tigridia. GRIN Taxonomy for Plants in www.ars-grin.gov. (angolul) United States Department of Agriculture (USDA), Agricultural Research Service (ARS)–Germplasm Resources Information Network (GRIN) (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (HTML) arch
További információk[szerkesztés]
- Aarón Rodríguez – Luis Ortiz-Catedral: Tigridia gracieala (Tigridieae: Iridaceae), a new species from Mexico. Acta Botanica Mexicana, 64. sz. (2003) 31–36. o.
