Tigris! Tigris!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tigris! Tigris!
Galaxy 195610.jpg
Szerző Alfred Bester
Eredeti cím The Stars My Destination
Ország Nagy-Britannia
Nyelv angol
Műfaj sci-fi
Díjak Prometheus Award - Hall of Fame (Alfred Bester, 1988)
Kiadás
Kiadó Sidgwick & Jackson
Kiadás dátuma 1956
Magyar kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó
Delta Vision
Magyar kiadás dátuma 1990
2012
Fordító Nemes István
Média típusa könyv
Oldalak száma 232
ISBN963-11-6609-0

A Tigris! Tigris! (The Stars My Destination) Alfred Bester 1956-ban írt tudományos-fantasztikus regénye. Ezen kívül a Célom a csillagok címen , valamint más címek alatt is kiadták. Alfred Bester legjobb művének tartják, az eddig írt sci-fi regények egyik legjobbikának.[1]

A cím a könyv első oldalán található versből ered, amely William Blake A tigris című verse.

Háttér[szerkesztés]

A cselekmény a 25. században kezdődik. A Naprendszer minden lakható világa benépesült. A három belső bolygón (Föld, Mars, Vénusz), valamint nyolc holdon tizenegymilliárd ember él. A 24. század elején felfedezték a teleportálást („jauntolást”), melyet bárki megtehetett csupán akaratból. Ezt követően az emberi társadalom lényegesen megváltozott, majdnem az összes kommunikációs eszköz elavult, valamint az emberek ritkán éltek egy helyen, állandóan mozogtak egyik helyről a másikra. A jauntolás következtében felborult a gazdasági rendszer, mely végül háborúhoz vezetett a belső bolygók és a külső holdak között.

Gulliver Foyle, a Nomád űrhajó segédmechanikusa, a hajóját érő támadás egyetlen túlélője. 170 napot töltött már a roncsban, várva, hogy valaki megmentse. Mikor végre megjelenik a Vorga, majd szándékosan elmegy mellette, Gully eldönti, hogy nem fog megállni, míg bosszút nem áll rajta.

Tudományos-fantasztikus eszközök[szerkesztés]

A regényben két fontos technológia létezik. Az egyik a „jauntolás”, egy jelenség melyet egy Jaunte nevű tudósról neveztek el. A jauntolás egy pillanat alatt teleportálja az ember testét (valamint bármit, amit visel vagy hord magával) egyik helyről a másikra. Az ember nagy távolságokat tehet meg csupán rágondolva. Ez a tehetség - melyre majdnem bárki képes - okozza a gazdasági rendszer felborulását, mely háborúhoz vezet a Naprendszerben. Azonban a jauntolás más következményekhez is vezetett. A felsőbb osztályú nők el vannak zárva jaunt-álló szobákba, a „saját védelmükre”. A házakat labirintus-rendszerrel veszik körül, mivel a falak többé nem védőképesek. A börtönrabokat földalatti barlangokba helyezik ahol teljes sötétségben élnek.

A másik technológia az úgynevezett „PyrE”, egy olyannyira hatalmas robbanószer, amely képes megsemmisíteni az egész Naprendszert.

Kritikai reakció[szerkesztés]

A könyvről különbözően vélekedtek a kritikusok. A nagyra becsült sci-fi-író és kritikus, Damon Knight szerint a regény „rossz, következetlen, alaptalan és tele van ténybeli tévedésekkel”, viszont a könyv végét „groteszkül megfogónak” értékelte.[2]

Újabban inkább dicséretet kapott. James Lovegrove szerint a könyv „a legjobb Bestertől”,[3] Thomas Disch pedig „az 50-es évek egyik legjobb regényének” nevezte.[3] Joe Haldeman megjegyezte: „A mi irányzatunk csupán egy pár zseniális művet hozott létre, és ez egyik közülük”,[3] valamint hozzáadta, hogy el szokta olvasni a könyvet minden két-három évben és még mindig csodálat fogja el. Samuel R. Delany szerint a könyv „sokak szerint a legjobb sci-fi regény valaha is”,[3] Robert Silverberg pedig azt írta, hogy a könyv „mindenkinek a 10 legjobb sci-fi regénye listáján szerepel”.[4]

Források[szerkesztés]

  1. Amazon.co.uk felhasználók recenziói
  2. Knight, Damon. In Search of Wonder. Chicago: Advent, 306. o. (1956) 
  3. a b c d Bester, Alfred. The Stars My Destination. London: Gollancz (1999). ISBN 9781857988147 
  4. Gaiman, Neil. The Stars My Destination, SF Masterworks. London: Orion Publishing (1999). ISBN 9781857988147