Csendespatak
| Csendespatak (Tichý Potok) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Polgármester | Ľubica Zdravecká |
| Irányítószám | 082 74 (pošta Brezovica) |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 327 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 527 m |
| Terület | 8,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 08′ 48″, k. h. 20° 47′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 48″, k. h. 20° 47′ 07″ | |
| Csendespatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csendespatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csendespatak (1899-ig Stelbach, szlovákul: Tichý Potok, korábban Štelbach, németül: Stellbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 42 km-re, Kisszebentől 25 km-re északnyugatra, a Tarca partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a német stihl (csendes) és bach (patak) szavakból származik. A magyar és a szlovák név is ennek tükörfordítása.
Története[szerkesztés]
A falu temploma már a 14. században állt. 1427-ben „Stelbach” néven említik először, mint a Berzeviczy és Tarcsay család tarcsai uradalmának faluját, ekkor 8 portája volt. A 15. században a községbe román pásztorokat telepítettek, akik az ortodox vallást is magukkal hozták. Mellettük szintén keleti vallású ruszinok is éltek. A 16. században Csendespatak a közepes nagyságú falvak közé számított, már ekkor működött iskola is a faluban. A település 1682-ben leégett. 1787-ben 58 házát 409-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STELBACH. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berzeviczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Tarcza vize mellett, Berzeviczéhez közel, mellynek filiája; határja meglehetős, fája, réttye, legelője van, piatza sints meszsze.”[2]
1828-ban 81 háza volt 600 lakossal. Lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással foglalkoztak. 1844-ben árvíz pusztította a falut.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Stelbach, orosz falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez nyugotra 3/4 mfd. 17 r., 558 g. kath., 30 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Földe kevés és sovány, de erdeje, szénája elég. F. u. többen. Ut. p. Bártfa.”[3]
1908-ban is árvíz sújtotta. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
1922-ben és 1956-ban ismét árvizek pusztítottak a faluban.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 612, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 393 lakosából 332 szlovák és 34 ruszin volt.
2011-ben 348 lakosából 261 szlovák és 58 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma a 14. század elején épült gótikus stílusban. 1696-ban újjáépítették, 1862-ben bővíttették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
