Tibeti emberek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tibeti emberek
བོད་པ་
bod pa
Praying Tibetan Women.jpg
Teljes lélekszám
7 800 000
Lélekszám régiónként
Régió
 Kína: Tibeti Autonóm Terület (TAR), és más tibeti régiók (prefektúrák) Csinghaj, Szecsuan, Jünnan és Kanszu tartományok 7500000 millió
 India 120000[1]
 Nepál 20000-40000[2][3]
 Egyesült Államok 9000
 Kanada 7500[4]
 Bhután 5000[3]
 Svájc 4000
 Ausztrália 1000[5]
 Tajvan 1000
 Egyesült Királyság 650
Nyelvek
tibeti nyelv, mandarin
Vallások
Főleg tibeti buddhista; bon kisebbség, muszlim és keresztény
Rokon népcsoportok
csiangok · bhutaniak · ladakhi emberek · baltik · purgik
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tibeti emberek
བོད་པ་
bod pa
témájú médiaállományokat.
L'ambassade de la Compagnie Orientale des Provinces Unies, 1665 (A Holland Kelet-indiai Társaság követsége)

A tibeti emberek (tibeti: བོད་པ་; wylie: bod pa) Tibet népcsoportja, amelynek becsült népessége jelenleg mintegy 7,8 millió. Jelentős tibeti kisebbség él még a Kína területéhez tartozó Tibeti Autonóm Területen (Tibetan Autonomous Region, TAR) kívül Indiában, Nepálban és Bhutánban.

A tibetiek tibeti nyelveken beszélnek, amelynek több változata kölcsönösen érthetetlen az emberek számára. Ezek a nyelvek a tibeti-burmai nyelvek közé tartoznak. A tibeti emberek eredetének hagyományos, illetve mitológiai magyarázata szerint a tibetiek egy majom ős (Pa Trelgen Dzsangcshup Szempa) és egy szikla ogre nő, Ma Drag Szinmo leszármazottai. Úgy tekintik, hogy az anyanyelvű tibeti-burmaiak többsége Kína délnyugati részén, a tibetieket is beleértve, közvetlenül az ősi csiangok leszármazottai.[6] A tibetiek többsége tibeti buddhista vallású, jóllehet vannak, akik az ősi bon vallást, illetve az iszlám vallást gyakorolják. A tibeti buddhizmus hatással van a tibeti művészetre, az irodalomra és az építészetre, míg a hagyományos tibeti gyógyászat és a tibeti konyha alkalmazkodtak a tibeti földrajzi viszonyokhoz.

Népesség[szerkesztés]

A 2014-es népszámlálás szerint 22 000 000 tibeti él a Tibeti Autonóm Területen, illetve Kanszu, Csinghaj és Szecsuan kínai tartományok 10 tibeti autonóm prefektúrájában.[7] A SIL Ethnologue 2009-ben további tibeti anyanyelvű emberekről számol be, akik közül 189 000 él Indiában, 5280 Nepálban és 4800 Bhutánban.[8] A Központi Tibeti Adminisztráció (CTA) zöld könyve szerint 145 150 fő tibeti él Tibet területén kívül: több mint 100 000 fő Indiában, több mint 16 000 fő Nepálban, több mint 1800 Bhutánban, illetve több mint 25 000 fő a világ egyéb területein. Léteznek tibeti közösségek az Amerikai Egyesült Államokban,[9] Ausztráliában, Kanadában, Costa Rica-ban, Franciaországban, Mexikóban, Norvégiában, Tajvanban, Svájcban és az Egyesült Királyságban.

Nehéz ügynek számít a jelenlegi számok összevetése a korábbi történelmi számokkal, ugyanis a források jelentősen eltérnek egymástól. A Központi Tibeti Adminisztráció állítása szerint a jelenlegi 5,4 millió fő a korábbi, 1959-es 6,3 millió főről csökkent le.[10]. A kínai kormány szerint azonban 1954-ben a tibetiek száma csupán 2,7 millió volt, tehát azóta növekedett a tibeti emberek száma.[11] A kérdés azonban nagyban múlik azon is, hogy hogyan értelmezzük Tibet területét. A CTA nagyobb területet vesz figyelembe, mint Kína. A tibeti adminisztráció tényleges népszámlálást nem végzett, ezért az adataik csupán becslésnek számítanak.[12]

A kínai hivatalnokok szerint a tibeti népesség növekedésének oka a jobb egészségügyi ellátás és életminőség javulása a kínai kormányzás bevezetése óta. Kínai források szerint a nők gyermekágyi halálozásának aránya 100 000 nő esetén 5000-ről (1951) 174,78-ra esett vissza (2010), a csecsemőhalandóság aránya 43%-ról (1951) 2%-ra esett vissza (2010). Az átlagéletkor 35,5 évről 67 évre nőtt.[13] Kína teljes területén a csecsemőhalandóság 1,4% volt 2010-ben.[14]

Nyelv[szerkesztés]

Területek Kínában, ahol tibeti nemzetiségűek élnek.
Tibeti árus Nepálban
Középkorú tibeti nő Szikkimben

A tibeti nyelvek (tibeti: བོད་སྐད།) egymás számára nem értelmezhető sino-tibeti nyelvek csoportja, amelyet több mint 8 millió ember beszél – elsősorban tibetiek – Közép-Ázsia jelentős részén, az Indiai szubkontinenstől északra, a Tibeti-fennsíkon, illetve, a szubkontinens észak részén, Baltisztán, Ladakh, Nepál, Szikkim és Bhután területein. A klasszikus tibeti nyelv fő regionális irodalmi nyelv, amelyet elsősorban a buddhista irodalomban használatos.

A közép-tibeti nyelvet (Ü-Cang-i dialektus, ide tartozik Lhásza is), a kham-tibeti és az amdo-tibeti nyelvet általánosságban ugyanazon nyelv dialektusainak tekintik, főleg, hogy mind ugyanazt az irodalmi nyelvet használják. Ettől eltér a bhutáni, a szikkim, a serpa és a ladakhi nyelv.

Annak ellenére, hogy a khami csiangok némelyikét Kína tibeti nemzetiségűnek tekinti, a csing nyelvek nem tartoznak a tibeti nyelvcsaládba, hiszen önálló ágat képeznek a sino-tibeti nyelvcsaládban.

Fizikai jellemzők[szerkesztés]

A tibetiek többféle fenotípushoz tartoznak. Egy nem régi kutatás szerint – amely a tibeti emberek anyagcseréjét vizsgálta, hogy hogyan képesek normálisan működni a tengerszint feletti 4400 méter fölötti magasságokon, ahol ritkább az oxigén[15][16][17][18] - a többi emberhez képest nincs több oxigén a vérükben, viszont az alacsonyabban élőkhöz képest tízszer annyi a nitrogén-monoxid a vérükben és kétszer annyi az alsókar vérárama. A nitrogén-dioxid kitágítja az érjáratokat, így könnyebben áramlik a vér, és könnyebben jut el a szövetekig az oxigén. Ez és más, magaslati életből származó fizikai előnyök következtében a tibetiek EPAS1 nevű génje mutálódott.[19][20]

Eredetük[szerkesztés]

Genetika[szerkesztés]

A modern tibeti emberek genetikailag leginkább a modern kelet-ázsiai emberekre hasonlítanak.[21] Genetikai hasonlóságot mutatnak még a modern közép-ázsiai, illetve a szibériai népekkel.[21]

Kapcsolatuk más népekkel[szerkesztés]

Egy 2010-es tanulmány arra következtetett, hogy a tibetiek génjének többsége mintegy 3000 évvel ezelőtt válhatott külön a han kínaiakétól.[22] Lehetséges azonban, hogy Tibetben már korábban is éltek emberek,[23][24] akik szintén hozzájárultak a modern tibeti génállomány kialakulásához.[25]

Egy 2016-os tanulmány szerint a tibetiek és a han kínaiak valamikor 9000 és 15 000 évvel ezelőtt[21], a tibetiek és a serpák pedig 7000 és 11 000 évvel ezelőtt válhattak szét.[21]

Viszonyítása az ősemberekhez[szerkesztés]

A modern csendes-óceáni lakosság után a modern tibetieknél van az ősemberrel megegyező legtöbb allél (génvariáció) – több mint 6%.[21] A modern tibetiek genetikai hasonlóságot mutatnak három ősi néppel: gyenyiszovai ember, neandervölgyi ember és egy azonosítatlan ősi néppel.[21]

A modern han népességgel összehasonlítva a modern tibetiek nagyobb genetikai hasonlóságot mutatnak a gyenyiszovai emberrel, azonban a neandervölgyi emberrel hasonló arányú azonosságot mutatnak.[21]

A modern tibeti embernek van a legtöbb uszty-isimi emberrel azonos génvariációja.[21]

Mitológia[szerkesztés]

A tibeti mitológiában a tibetiek egy ősi majomember, Pha Trelgen Changchup Sempa, és egy szikla ogre nő, Ma Drag Szinmo házasságából származnak.[26] Ez a tibeti kultúra egyik fontos alapja.

Vallás[szerkesztés]

Három kántáló szerzetes, Lhásza, 1993.

A tibetiek többsége tibeti buddhista vallású, vagy a még ősibb bon (mára nagyjából beolvadt a tibeti buddhizmusba) vallást követi. Ezen kívül létezik még muszlim[27], illetve keresztény kisebbség is - főleg Tibet keleti részén, illetve a kínai Jünnan tartományban.

A legendák szerint Tibet 28. királya, Thothori Nyancen megálmodta, hogy a mennyországból egy szent kincsesláda fog lezuhanni, amely tartalmazza majd a buddhista szútrát, a mantrát és egyéb vallási tárgyakat. Azonban mivel a tibeti írást még nem alkották meg, ezért a szöveget nem tudták leírni, és sokáig nem értették, hogy mi van a ládában. A buddhizmus nem is tudott meggyökerezni Tibetben Szongcen Gampo király uralkodása előtt, aki azonban két buddhista hercegnőt is feleségül vett: a nepáli Bhrikutit és a kínai Vencseng hercegnőt. Végül akkor vált igazán népszerűvé a buddhista vallás, amikor Padmaszambhava ellátogatott Tibetbe Triszong Decen, 38. tibeti király uralkodása idején. Ő volt egyébként Tibet három dharma királya közül a második.

Manapság a tibetiek mani köveket helyeznek el a köztereken. A tibeti lámák jelentős szerepet játszottak, mind a buddhista, mind a bon hívők életében, ugyanis ők vezették a szertartásokat és ők vigyáztak a kolostorokra. A zarándokok imazászlókat helyeznek el a szenthelyek környékén jószerencsét remélve ezért.

Az imakerekeket a mantrák folyamatos recitálására használják, mindig az óramutató irányába hajtva a kerekeket. Ez igen népszerű a tibetiek körében. A vallási helyek szentségét is úgy tartják tiszteletben, hogy az óramutató járásának megfelelően járják körbe a sztúpáka, a maniköveket, a gompákat. A bon vallásban az irány ezzel ellentétes. A tibeti buddhisták legközismertebb mantrája az "Om mani padme hum", a bon vallásban ez úgy hangzik, hogy "Om matri muje szale du".

Kultúra[szerkesztés]

Tipikus sapkát viselő tibeti ember, aki pirított árpát őröl. A kézimalom függőleges hajtókarja forgattyús mechanizmus szerint működik (1938-as fénykép).

Tibet gazdag kultúrával rendelkezik. A külföldi hatásokat is tartalmazó tibeti fesztiválok – mint például a Loszár, a Sotön, a Linka fesztivál, vagy a fürdő fesztivál – a helyi lakosok kultúrájában mélyen gyökereznek. Mindenki részt vesz életében háromszor a fürdő fesztiválon: születés után, házasságkötéskor, és halál után.

Művészet[szerkesztés]

A tibeti művészet mélyen vallásos természetű, a gompák rendkívül részletesen díszített szobraitól kezdve, a fafaragásokon át, a színes thangka falfestményekig. A tibeti művészet szinte minden tárgyon és a hétköznapi élet minden aspektusában felfedezhető.

A thangka festészet – amely az indiai tekercsfestmények és a nepáli-kasmiri festmények szinkretizmusa révén jött létre – a 8. század környékén jelent meg először Tibetben. A négyszögletes, pamutra vagy lenvászonra készített festmények általában hagyományos, vallásos, illetve kozmológiai témájú motívumokat ábrázolnak - olykor mandalát. Úgy akadályozzák meg a képek megfakulását, hogy a festékhez organikus és ásványi pigmenteket adnak, és a képet selyembrokát kerettel veszik körbe.

Dráma[szerkesztés]

A tibeti népopera, a lhamo különféle táncok, kántálások és énekek kombinációja. A művek buddhista történetekből és a tibeti történelemből merítkeznek.

A tibeti operát a 14. században Thang Tong Gyalpo, láma, hídépítő alapította. Gyalpo és az általa toborzott hét nő szervezte meg az első előadást, hogy pénzt gyűjtsenek a hídépítésekre, amelyek a tibeti szállítmányozást voltak hivatottak egyszerűbbé tenni. A hagyományt közel hétszáz éven át megőrizték, és a különböző fesztiválokon a mai napig tartanak ilyen előadásokat. Rendszerint a táncokból, kántálásból és énekekből álló előadásokat csupasz színpadon tartják. A szereplők megkülönböztetésére gyakran színes maszkokat viselnek a szereplők, amelyeknél a vörös a királyokat, a sárga az istenségeket vagy lámákat szimbolizálja. Az előadás rendszerint a színpad megáldásával és megtisztításával kezdődik. Ezután a narrátor énekben összegzi a történetet és elkezdődik az előadás. A mű végén szintén szertartásos áldás következik. A magas rangú lámák több történelmi/mitológiai témájú művet írtak egy-egy kiválasztott életéről, akik hatalmas dolgokat visznek véghez.

Építészet[szerkesztés]

A tibeti építészet legszokatlanabb jellegzetessége az, hogy a házak és a kolostorok többségét déli fekvésű magaslati, napfényes helyre építik. Előszeretettel építkeznek sziklakő, fa, cement és sár keverékéből. A fűtésre és a világításra kevés olaj áll rendelkezésre, ezért a hőmérséklet megőrzése érdekében a lapos tetőt részesítik előnyben, és több ablakkal törik át a falakat, hogy a napfény könnyebben bejuthasson. A falak gyakran 10 fokban befelé dőlnek, mintegy védekezve a hegyvidéki területekben tapasztalható gyakori földrengésekkel szemben. A tibeti épületeket kívülről fehérre festik, belül pedig gazdagon díszítik.

A 117 méter magas és 360 méter széles Potala palota a tibeti építészet egyik legfontosabb remeke, amely korábban a dalai láma rezidenciája volt. A több mint ezer szobás, tizenhárom emeletes épületben rengeteg festmény és szobor található. A palota külső része a Fehér palota, amely közigazgatási negyedként működött, a belső része a Vörös negye, amely a lámák gyülekezőhelye, illetve itt kaptak helyet a kápolnák, egy hatalmas buddhista könyvtár és 10 000 ereklye.

Tibeti nomád és sátor, 1938

Gyógyászat[szerkesztés]

A hagyományos tibeti gyógyászatban közel kétezer gyógynövényt, negyven állatfajt és ötven ásványanyagot használnak. A kialakulásának egyik fő alakja a 8. századi Juthog Jontan Gonpo orvos volt, aki létrehozta a négy orvosi tantrát, amely Perzsia, India és Kína gyógyászati hagyományait ötvözte magába. A tantrák 156 fejezetből álltak thangka festmény formájában, amelyek tibeti és más helyek gyógyászatát mesélik el.

Juthog Jontan Gonpo utódja, Juthok Szarma Jonten Gonpo, tovább erősítette ezt a hagyományt 18 gyógyászati művel. Az egyik könyvében olyan festmények is szerepelnek, amelyek a törött csontok helyretételét mutatják. Ezen felül összeállította a belső szervek anatómiai képeinek egy csoportját.

Konyhaművészet[szerkesztés]

Tibet konyhaművészete a magaslathoz kiválóan alkalmazkodó emberek és ország gazdag örökségét, valamint a vallások általi megszorításokat tükrözi. A legfontosabb takarmánynövény az árpa. Az árpalisztből készült fánk, a campa Tibet legfőbb étele. Ezt vagy beforgatják tésztába vagy gőzölt gombócot, úgynevezett momót készítenek. A húsételek többnyire jakból, kecskéből vagy bárányból készülnek, amelyek gyakran szárított húst jelentenek, vagy fűszeres raguba vannak belefőzve krumplival. Tibetben termelnek mustármagot, amely erőteljesen jelen van a tibeti konyhában. Gyakran fogyasztanak jaktejből készült joghurtot, vajat és sajtot.

Öltözékek[szerkesztés]

Tibeti harcos páncélmellényben

A tibetiek többsége hosszú hajat visel, bár az elmúlt években a kínai hatás következtében néhány férfi a rövid hajat választja. A nők kettő, a lányok egy tincsbe fonják hajukat.

A hideg tibeti időjárás miatt a férfiak és a nők hosszú, vastag ruhát, csubát viselnek. A férfiaké rövidebb, mivel ők lent nadrágot viselnek. Az öltözék stílusa régiónként változó. A nomádok vastag birkabőrt viselnek.

Irodalom[szerkesztés]

Tibet nemzeti irodalmába vallásos, félig spirituális és világi művek tartoznak. A vallásos művek ugyan jóval ismertebbek, Tibet félig spirituális műve, a Geszer kán eposza a világ leghosszabb eposza, amelyet Mongólián át Közép-Ázsia egyéb tájain is olvassák. A világi művek közé tartozik A Tea és a Chang közötti vita (Chang - a tibeti sör) és Khacse Phalu tanácsa.

Házasságkötés[szerkesztés]

Tibet néhány részén szokás a többférjűség. Ilyen esetekben a legáltalánosabb, amikor egy nő elvesz egy fiú testvérpárt. Ezt leggyakrabban azért történik, hogy ne kelljen felosztani a családi vagyont, és így pénzügyi biztonságot tudnak elérni.[28] A monogámia azonban jóval általánosabb Tibet egészét tekintve. A házasságot gyakran ma is a szülők intézik, ha a gyermek egy bizonyos korig maga nem választott párt.

Tibeti államok listája[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Dalai Lama has given his opinion on the refugee crisis and it's extremely controversial. Independent.co.uk, 2016. június 1.
  2. Refugees, United Nations High Commissioner for: Refworld - Nepal: Information on Tibetans in Nepal
  3. ^ a b Tibetan - Becoming Minnesotan. Education.mnhs.org
  4. Tibetan refugees arrive in Canada from India as part of federal deal. The Vancouver Sun, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  5. Australian Tibetans Vote In Landmark Election For Tibet's New Leader
  6. Toni Huber, Stuart Blackburn. Origins and Migrations in the Extended Eastern Himalayas. BRILL, 309. o (2012). Hozzáférés ideje: 2017. február 19. 
  7. China issues white paper on history, development of Xinjiang (Part One)”, 2003. május 26. (Hozzáférés ideje: 2010. július 31.) 
  8. Lewis, M. Paul (ed.), 2009. Ethnologue: Languages of the World, Sixteenth edition. Dallas, Tex.: SIL International. Online változat: ethnologue.com
  9. "US senators approve 5,000 visas for Tibet refugees". The Straits Times. May 21, 2013.
  10. Population transfer and control. Wikiwix.com. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  11. 1950—1990 年 (Chinese nyelven). [2007. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Fischer, Andrew M..szerk.: Anne-Marie Blondeau, Katia Buffetrille: Has there been a decrease in the number of Tibetans since the peaceful liberation of Tibet in 1951?" In: Authenticating Tibet: Answers to China's 100 Questions. University of California Press, 134, 136. o (2008). ISBN 978-0-520-24464-1 
  13. Life expectancy in Tibet nearly doubled over last six decades: white paper”, 2011. július 11. 
  14. Mortality rate, infant(per 1,000 live births)
  15. "Special Blood allows Tibetans to live the high life." New Scientist. 3 November 2007, p. 19.
  16. Elevated nitric oxide in blood is key to high altitude function for Tibetans. Eurekalert.org
  17. Tibetans Get Their Blood Flowing. Sciencenow.sciencemag.org
  18. Nitric oxide and cardiopulmonary hemodynamics in Tibetan highlanders. Jap.physiology.org
  19. Genetic Evidence for High-Altitude Adaptation in Tibet, 72–75. o. DOI: 10.1126/science.1189406 (2010. július 2.) 
  20. O'Luanaigh, Cian. Mutation in key gene allows Tibetans to thrive at high altitude (2010. július 2.) 
  21. ^ a b c d e f g h (2016. szeptember 1.) „Ancestral Origins and Genetic History of Tibetan Highlanders”. The American Journal of Human Genetics 99.  
  22. (2010) „Sequencing of 50 Human Exomes Reveals Adaptation to High Altitude”. Science 329 (5987), 75–78. o, Kiadó: AAAS. DOI:10.1126/science.1190371. PMID 20595611.  
  23. Journal of World Prehistory, Volume 18, Number 1. SpringerLink. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  24. Chinese Science Bulletin, Volume 52, Number 19. SpringerLink. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  25. Mitochondrial genome evidence reveals successful Late Paleolithic settlement on the Tibetan Plateau. Pnas.org. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  26. Stein, R.A.. Tibetan Civilization, J.E. Stapleton Driver (trans.), Stanford University Press, 28, 46. o (1972) 
  27. 卡力岗现象及其分析—— 中文伊斯兰学术城. Islambook.net. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  28. Stein  97-98. oldal

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz People of Tibet témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]