Ugrás a tartalomhoz

Tišina (Šamac)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tišina
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠamac
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 54
Népesség
Teljes népesség915 fő (2013)[1]
Népsűrűség118,9 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület7,70 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 02′ 35″, k. h. 18° 28′ 43″45.043100°N 18.478600°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 35″, k. h. 18° 28′ 43″45.043100°N 18.478600°E
Térkép

Tišina (szerbül: Тишина), település Bosznia-Hercegovinában, Šamac községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 46, közúton 64 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re délre, a Szávamenti-síkságon, a Boszna jobb partján, 86-88 méteres magasságban fekszik.[3]

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 851 751
Bosnyák 5 2
Horvát 1049 155
Jugoszláv 108 0
Egyéb 19 7
Összesen 2032 915

Története

[szerkesztés]

Ezt a régiót régészeti és történeti szempontból nagyon kevesen vizsgálták. Az emberek megjelenése a Boszna és a Száva torkolatánál többnyire e folyók szeszélyeinek, például az éghajlatnak és egyéb tényezőknek köszönhető. A folyók gyakran változtatták medrüket, és ez megerősíti a sok mélyedés, mocsár és láp (Starača, Žandrag, Sokoluša, Tišina stb.) A víz és ezzel összefüggésben az éghajlati viszonyok, a túlnyomórészt mocsaras és egészségtelen föld, nem tették lehetővé az emberi faj számára, hogy a legősibb időkben növekedjen és letelepedjen ezeken a területeken. Északkelet-Bosznia, különösen a Posavina keskeny sávja, a Boszna, a Száva és a Drina folyók vidékén, a régészeti és építészeti emlékek tekintetében Bosznia-Hercegovina egyik legszegényebb régiója. Mégis, a legújabb időkben előkerült számos lelet szerint ezek a régiók már az őskortól lakottak voltak.[5]

1457-ben István Tamás bosnyák király idejében említik a Kruškovo polje-i Kulište helységben található mocsarat, melyet Tišinának neveztek. Róla kapta a szomszédságában épült falu a nevét, mely a 16. századi török defterekben „Tisnica-Dišnica” néven szerepel. A középkori források egy várat is említenek itt 1426-ban Tišnica néven, azzal, hogy a mezőn elfoglalt helye nincs meghatározva.[5] 1863-ban a török hatóságok úgy döntöttek, hogy véglegesen betelepítik a mai Šamac városközpontjának számító területet szerb menekültekkel. A városrendezési terv kidolgozását, az építést és a felügyeletet francia mérnökökre bízták. A franciák egy olyan várost terveztek, amelynek utcái derékszögben keresztezték egymást, egyidejűleg ásattak egy új csatornát - a Zhandrakot (állítólag egy francia mérnök nevezte el Jeanne d’Arc-ról) – amely ma is átszeli falu határát.[5]

Augustin Miletić püspök 1813-as feljegyzése szerint a Garevo (Garevac) káplánságban fekvő Tišina, 25 katolikus házzal és 167 katolikussal rendelkezett, akik közül 105 felnőtt és 62 gyermek volt. A tišinai római katolikus plébániát 1848-ban, a garevói (garevaci) plébániáról leválasztva káplánságként hozták létre, azóta saját anyakönyvvel rendelkezik, 1858-ban pedig önálló plébániává nyilvánították.[6] A tišinai ferencesek már 1846-ben vásároltak itt egy bégtől egy romos épületekkel rendelkező telket és 1848-ban a plébános ott telepedett le. A templom 1847-es felépítéséig egy Szent Péter apostolnak szentelt kápolna állt a faluban. A templom építését I. Ferenc József császár is támogatta. A templomot 1951-ben felújították, de egyre kevésbé tudta kielégíteni az igényeket, ezért 1970 és 1972 között újat építettek. Már az 1850-es évek első felében épült egy plébániaház a bég romos háza helyett, amelyet 1931-ben egy új váltott fel. A jelenlegi plébániaház 1985 és 1986 között épült.[6]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Tišina községhez tartozó településnek, 161 háztartása, 604 római katolikus és 437 ortodox lakosa volt.[7] 1910-ben a Bosanski Šamaci járáshoz tartozó településen 192 háztartást, 770 római katolikus és 470 ortodox lakost találtak.[8] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Bosanski Šamac-i járáshoz tartozó településnek 1697 lakosa volt, közülük 1053 római katolikus, 639 ortodox és 5 muszlim volt.[9] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. március 27-én, amikor Šamac a szégyenteljes jugoszláviai németekkel kötött paktum felbontását ünnepelte, Tišina faluban felvonulást szerveztek. A felvonuláson többnyire fiatalok vettek részt, akiket később az usztasák letartóztatási listájára is felvettek.[5] Mintegy 100-150 tišini lakos gyűlt össze, akik zászlók alatt Šamacra vonultak. A menetben ismert nacionalisták, a Sokol tagjai és néhányan a csetnik szervezetből is részt vettek.[5] A szervezők közül később többel életükkel fizettek merészségükért. 1943. március 8-án délután, majd március 9-én a délelőtti órákban egy Bródból érkezett német szakasz szállta meg Srpska Tišina és Kruškovo polje falvakat, mivel a csetnikek megjelentek Tišinán. Korábban ezeket a falvakat már egy usztasa tábor fegyveres ereje, valamint egy muszlim légó is körülvette. A német hadsereg, az usztasa és a muszlim légió gyorsan és nyilvánvalóan előre összehangolt fellépésének köszönhetően 55 szerbet tartóztattak le. Közülük 27-et Srpska Tišináról és 24-et Kruškovo Poljéról. Az éjszakát a šamači börtönben töltötték. Másnap ugyan néhányan hazatértek, de a többi letartóztatottat a zimonyi Staro sajmište táborba és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. 18-an Zimonyban, 26-an pedig Mauthausenben haltak meg.[5]

A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Šamac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Hrvatska Tišina Boldogságos Szűz Mária Istenanyasága tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1970 és 1972 között épült. Az 1992-1995-ös háború alatt a szerb szélsőségesek súlyosan megrongálták a plébániatemplomot és felrobbantották a harangtornyot. A plébániaházat kifosztották és megsemmisítették. A Gornji Hasić és Novo Selo filiái is súlyosan megrongálódtak, és az összes horvát katolikust kiűzték a plébánia területéről. A megsemmisült és megrongálódott plébániaház tetejét 2002-ben újították fel. A plébániát a Boszna Srebrena tartomány ferencesei működtetik, a Hrvatska Tišina-i Boldogságos Szűz Mária Istenszülő plébániájához a következő települések tartoznak: Donji Hasić, Gornji Hasić (filia templom), Hrvatska Tišina, Novo Selo (filia templom) és Tursinovac.[6]
  • Srpska Tišina a Szent Szűz közbenjárásának tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 14,5x9 méter. A templom építése 2004-ben kezdődött Radoslav Prokić építész tervei szerint. Az alapokat Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 2004. április 12-én. Ugyanez a püspök szentelte fel a templomot 2007. július 22-én. A 6022 m²-es telket, amelyen az új templom épült, a šamaci Simo Dakić adományozta. A tölgyfából faragott ikonosztázt a belgrádi Dragan Petrović készítette. Az ikonosztáz ikonjait Nikola Đurović festette élénk színekkel Kosjerićből. A templomot Nikola Đurović festette. A templom 2014 májusában sérült meg, amikor a Száva folyó kilépett a medréből, és elöntötte Šamac község területének nagy részét.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20656
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20656
  3. Topografska karta Slavonski Brod 375-4-4
  4. a b Popis 2013 u BiH – Šamac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. augusztus 13.)
  5. a b c d e f Monografija Bosanskog Šamca. banatulsarbesc1.wordpress.com
  6. a b c Župa Hrvatska Tišina. garevac.net. (Hozzáférés: 2025. augusztus 17.)
  7. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o.
  8. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 90. o.
  9. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o.
  10. Храм Покрова Пресвете Богородице у Српској Тишини. eparhijazt.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 17.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]