Thornhaugh Russell bárója
| Thornhaugh Russell bárója | |
Baron Russell of Thornhaugh élő | |
 | |
| A Russell család címere | |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Nemzetiség | angol |
| Alapítva | 1603 |
| Alapító | I. Jakab angol király |
| Feje | Andrew Ian Henry Russell (1962–) |
| Főág | Bedford hercege |
| Oldalág | |
| Rang | báró |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thornhaugh Russell bárója témájú médiaállományokat. | |
A Thornhaugh Russell bárója cím az angol főnemesség része. 1603-ban hozták létre William Russell, angol katonai vezető számára, aki Francis Russell, Bedford 2. grófjának negyedik fia volt. Fia 1627-ben örökölte a Bedford grófja címet, és azóta a bárói cím a grófi címhez kapcsolódik.
Thornhaugh Russell bárók
[szerkesztés]
- William Russell, Thornhaugh 1. Russell bárója
William Russell (~1558 – 1613. augusztus 9.) az oxfordi Magdalen College-ban tanult. 1581-ben Írországban lovaggá ütötték, majd 1585-ben lovassági altábornagya lett. Részt vett az 1586-os zutpheni csatában[m 1], majd 1587-ben a németalföldi Vlissingen erődjének kormányzója lett. 1594 és 1597 között Írország helytartója, alkirálya volt, 1599-ben pedig Nyugat-Anglia katonai parancsnokaként szolgált a spanyol invázió fenyegetésének idején. 1603. július 21-én emelték Thornhaugh Russel bárójává. 1585. február 13-án vette feleségül Elizabeth Longot. [1][2]
- Francis Russell (1593–1641), Thornhaugh 2. Russell bárója, 1627-től Bedford 4. grófja
innen lásd Bedford hercegei.
- John Russell (1485–1555),
Bedford 1. grófja ∞ Anne Sapcote (1489–1559)
- Francis Russell (1527–1585), Bedford 2. grófja
- Elizabeth Russell (1558–1605)[m 2] ∞ William Bourchier (1557–1623)[m 3], Bath 3. grófja
- Anne Russell (1548–1604)[m 4] ∞ Ambrose Dudley (1520–1590)[m 5], Warvick 1. grófja
- Francis Russell (1553–1585)[m 6]
- Edward Russell (1572–1627), Bedford 3. grófja ∞ Lucy Harington (1581–1627)
- Edward Russell (1572–1627),
- William Russell (1553–1613),
Thornhaugh 1. Russel bárója ∞ Elizabeth Long (~1562–1611)
- Francis Russell (1587–1641), Thornhaugh 2. Russel bárója, majd Bedford 4. grófja ∞ Catharine Brydges (1580–1656)
- Francis Russell (1587–1641),
- Elizabeth Russell (1558–1605)[m 2] ∞ William Bourchier (1557–1623)[m 3],
- Francis Russell (1527–1585),
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A zutpheni csatát 1586. szeptember 22-én vívták a spanyol Habsburgok és az angol–holland szövetségesek között a németalföldi Zutphen városa mellett. Az angolokat Robert Dudley, Leicester 1. grófja vezette, a spanyol csapatokat Alessandro Farnese, Parma hercege. Bár az angol–holland erők megpróbálták megakadályozni egy spanyol konvoj eljutását Zutphen ostromlott városába, a csata spanyol taktikai győzelemmel zárult, és itt sebesült halálosan Philip Sidney, akinek halála komoly morális veszteség volt az angolok számára.
- ↑ Elizabeth Russell 1583. augusztus 7-én ment feleségül William Bourchierhez, Bath 3. grófjához, az esküvőt Exeterben, a St. Mary Major templomban tartották. Házasságától fogva Bath grófnéjaként élt. 1605. március 24-én hunyt el, és a devoni Tawstockban temették el. Forrás: Lady Elizabeth Russell (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2025. április 24.)
- ↑ William Bourchier, Bath 3. grófja 1557-ben, apja halála után született. Titokban feleségül vette Mary Cornwallist, de ezt a házasságot később érvénytelenítették. 1583. augusztus 7-én feleségül vette Elizabeth Russellt Exeterben. 1561-ben örökölte Bath grófja és FitzWarin bárója címeket. A cambridge-i Corpus Christi, majd Caius College hallgatója volt. 1585-ben részt vett a németalföldi hadjáratban, 1586-tól Devon viceadmirálisa, majd 1587 és 1614 között a megye hadnagya volt. 1623. július 12-én hunyt el. Tawstockban temették el. Forrás: Lady Elizabeth Russell (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2025. április 24.)
- ↑ Lady Anne Russell 1565. november 11-én ment feleségül Ambrose Dudleyhoz, Warwick 1. grófjához, aki John Dudley, Northumberland 1. hercegének fia volt. Ettől a naptól kezdve Warwick grófnéjaként élt. 1604-ben hunyt el. Forrás: Lady Anne Russell (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2025. április 24.)
- ↑ Ambrose Dudley, Warwick 1. grófja (~1528–1590) John Dudley, Northumberland 1. hercegének a fia volt. Háromszor házasodott: első felesége Anne Whorwood, második Elizabeth Tailboys, Tailboys bárónéje, harmadik pedig Anne Russell volt, akit 1565. november 11-én vett feleségül. 1549-ben lovaggá ütötték. 1553-ban apjával együtt részt vett Jane Grey trónra juttatásának kísérletében, ezért a Towerbe zárták, és 1555-ben halálra ítélték, de kegyelmet kapott. 1558-ban parlamenti határozattal visszanyerte nemesi jogait. 1561. december 26-án Warwick grófjává emelték, a cím külön örökítési kikötéssel öccsére, Robert Dudleyra is kiterjesztve. 1563-ban a Térdszalagrend lovagja lett. Kétszer is Warwickshire hadnagya volt (1569–1570, majd 1587–1589/90). 1590. február 21-én halt meg, örökös nélkül, a grófi cím kihalt. Forrás: Ambrose Dudley, 1st Earl of Warwick (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2025. április 24.)
- ↑ Francis Russellt 1570-ben Sussex grófja lovaggá ütötte Skóciában végzett szolgálataiért. 1572 és 1584 között Northumberland képviselője volt a parlamentben. 1571-ben vette feleségül Juliana Fostert. 1585. július 27-én halt meg, miután halálos sebet kapott egy skót határvidéki összecsapásban. Alnwickben temették el. Forrás: Sir Francis Russell, Lord Russell (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2025. április 24.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Russell, Earl of Bedford (E, 1550). Cracroft's Peerage. (Hozzáférés: 2025. május 16.)
- ↑ William Russell, 1st Baron Russell of Thornhaugh (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2025. április 24.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Cokayne: Cokayne, G. E.. The Complete Peerage of England, Scotland, Ireland, Great Britain and the United Kingdom, Extant, Extinct or Dormant, with Vicary Gibbs, H.A. Doubleday, Geoffrey H. White, Duncan Warrand and Lord Howard de Walden, editors, new ed. (angol nyelven), Gloucester, U.K.: Alan Sutton Publishing (1910–1959)