Thomas Morgenstern

	Szerzett érmek
	Síugrás
	Olimpiai játékok
	Északisí-világbajnokság
	Sírepülő-világbajnokság

	Thomas Morgenstern
Nemzetiség	osztrák
Született	1986. október 30. (37 éves), Spittal an der Drau, Ausztria
Magasság	184 cm
Foglalkozása	síugró
	Karrier
Debütálás a világkupán	2003
Legnagyobb ugrás	232 m Planica (2011)
Karrier vége	2014

Thomas Morgenstern (Spittal an der Drau, 1986. október 30. –) olimpiai- és világbajnok osztrák síugró.

Pályafutása[szerkesztés]

Morgenstern a 2002/03-as szezonban kezdte meg a karrierjét a síugró világkupában, miután 2002 decemberében háromszor győzött és egyszer második lett a Continental Cup sorozatban. A világkupa debütálását a négysáncversenyen ejtette meg ahol Oberstdorfban kilencedik, Garmisch-Partenkirchenben 25., Innsbruckban 12. és végül Bischofshofenben a hatodik lett, így összesítésben a 10. helyen zárta a tornát. Öt nappal a négysáncverseny után rögtön meg is szerezte karrierje első világkupa győzelmét, a csehországi Liberecben megrendezett vk fordulón. 2003 februárjában a Sollefteåban megrendezett junior vb-n egyéniben és csapatban is aranyérmet szerzett.

A sikeres évet követően Morgenstern újra részt vett a vk versenyein, de az első fordulóban Kuusamoban bukott, és csak a négysáncversenyre sikerült felépülnie. A tornán Oberstdorfban Sigurd Pettersen mögött a második lett, valamint a további három állomáson is a legjobb 10 között zárt, aminek köszönhetően összesítésben a negyedik lett. 2004 februárjában az egyéniben ezüstérmes, csapatban újra világbajnok lett a Styrnben megrendezett junior vb-n. Emellett a világkupa összetettjében a hatodik helyen végzett.

A 2004-05-ös szezonban a négysánc összetettjében harmadik lett, valamint a vk összetettben a hetedik lett. A 2005-ös oberstdorfi északisí-világbajnokságon megszerezte első felnőtt világbajnoki címét az osztrák csapattal.

Morgenstern a 2006-os téli olimpián Torinóban nagysáncon olimpiai bajnok lett, ahol összességében 0,1 ponttal múlta felül honfitársát Andreas Koflert. Koflerrel, Martin Koch-kal, valamint Andreas Widhölzllel a csapatversenyben is győztek, így Morgenstern kétszeres olimpiai bajnoknak mondhatta magát az olimpia után.

A 2007-es északisí-világbajnokságon Szapporoban az osztrák csapat tagjaként újabb világbajnoki címet szerzett, valamint a normálsáncon egyéniben bronzérmes lett. A nyári Grand Prix-n négyszer győzött, valamint összetettben az első helyen zárt.

A 2007-08-as szezon rendkívül sikeres volt Morgenstern számára. Az első hat versenyt megnyerte,^[1] így Janne Ahonen, Matti Hautamäki és Gregor Schlierenzauer mellett ő lett a negyedik síugró, akinek sorozatban összejött a hat világkupa győzelem.^[2] Győzelmeinek köszönhetően a szezon végén első helyen zárt a világkupa összetettjében. 2008-ban megválasztották az év sportolójává Ausztriában.

A következő vk szezont nem kezdte túl szerencsésen, csak a 2009-es vb előtti két fordulóban jutott el a dobogóig, ahol mindkétszer második lett Schlierenzauer mögött. A vb-n normálsáncon a 8. lett, de csapatversenyben újra világbajnok lett társaival.

A 2009-10-es szezonban két év után újra futamot tudott nyerni a világkupában, valamint 2010 januárjában megnyerte a négysáncverseny bischofshofeni versenyét. A 2010-es téli olimpián Vancouverben a nyolcadik lett normálsáncon, valamint nagysáncon az ötödik helyen zárt. Csapatban (Adreas Koflerrel, Wolfgang Loitzllel, és Gregor Schlierenzauerrel) újra győzni tudott, így megszerezte harmadik olimpiai bajnoki címét.

Morgensternnek a következő szezonban újra a jó formáját sikerült hoznia, majd miután megnyerte a négysáncverseny oberstdorfi és innsbrucki állomásait, a torna összetettjében is az első helyen zárt. Pár nappal a négysánc után Harrachovban a sírepülő sáncon is nyerni tudott, amely első sírepülő sikere volt a vk-ban. 2011 februárjában Vikersundban ötödik lett, így három fordulóval a szezon vége előtt másodszor is sikerült megnyernie a világkupa összetettjét. A 2011-es oslói északisí-vb-n csapatban normálsáncon és nagysáncon aranyat nyert, egyéniben nagysáncon a második lett, valamint normálsáncon első egyéni vb címét is sikerült megnyernie. Egy év alatt így sikerült megnyernie az olimpiát, világbajnokságot, a négysáncversenyt, valamint a vk összetettjében is az első helyen zárt.

A 2013-14-es szezonban Titisee-Neustadtban megszerezte karrierje 23. és egyben utolsó vk sikerét is egyéniben, de másnap a következő versenyen óriásit bukott.^[3] A négysáncversenyre sikerült felépülnie, melynek összetettjében végül második lett. 2014. január 10-én a kulmi sírepülőverseny edzésén újra bukott,^[4] de egy hónappal később már részt tudott venni a Szocsiban megrendezett 2014-es téli olimpián, ahol csapatával ezüstérmes lett a németek mögött.^[5] Normálsáncon a 14. lett, nagysáncon pedig az első forduló után kiesett. Az olimpia után Morgenstern úgy döntött, hogy a szezon végén visszavonul az aktív versenyzéstől,^[6] amit 2014. szeptember 26-án be is jelentett.^[7]

Eredményei[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Olimpia	Normálsánc	Nagysánc	Csapat
2006 Torino	9.	Arany	Arany
2010 Vancouver	8.	5.	Arany
2014 Szocsi	14.	40.	Ezüst

Világbajnokságok[szerkesztés]

Világbajnokság	Normálsánc	Nagysánc	Csapat (normálsánc)	Csapat (nagysánc)	Vegyescsapat
2003 Val di Fiemme	16.
2005 Oberstdorf	18.	15.	Arany	Arany
2007 Szapporo	Bronz	5.		Arany
2009 Liberec	8.	10.		Arany
2011 Oslo	Arany	Ezüst	Arany	Arany
2013 Val di Fiemme	5.	16.		Arany	Ezüst

Sírepülő világbajnokság[szerkesztés]

Világbajnokság	Egyéni	Csapat
2004 Planica	13.	Bronz
2006 Bad Mitterndorf	Bronz	4.
2008 Oberstdorf	7.	Arany
2010 Planica	7.	Arany
2012 Vikersund	8.	Arany

Világkupa győzelmek[szerkesztés]

No.	Szezon	Dátum	Helyszín	Sánc	Sáncméret
1	2002/03	2003. január 11.	Liberec	Ještěd A K120 (esti)	LH
2	2005/06	2006. március 10.	Lillehammer	Lysgårdsbakken HS134 (esti)	LH
3	2007/08	2007. december 1.	Kuusamo	Rukatunturi HS142 (esti)	LH
4		2007. december 8.	Trondheim	Granåsen HS131 (esti)	LH
5		2007. december 9.	Trondheim	Granåsen HS131	LH
6		2007. december 13.	Villach	Villacher Alpenarena HS98	NH
7		2007. december 14.	Villach	Villacher Alpenarena HS98 (esti)	NH
8		2007. december 22.	Engelberg	Gross-Titlis-Schanze HS137	LH
9		2007. december 30.	Oberstdorf	Schattenbergschanze HS137 (esti)	LH
10		2008. február 2.	Szapporo	Ōkurayama HS134 (esti)	LH
11		2008. február 3.	Szapporo	Ōkurayama HS134	LH
12		2008. február 8.	Liberec	Ještěd A HS134 (esti)	LH
13	2009/10	2010. január 6.	Bischofshofen	Paul-Ausserleitner-Schanze HS140 (esti)	LH
14	2009/10	2010. január 16.	Szapporo	Ōkurayama HS134 (esti)	LH
15	2010/11	2010. december 4.	Lillehammer	Lysgårdsbakken HS138 (esti)	LH
16		2010. december 5.	Lillehammer	Lysgårdsbakken HS138	LH
17		2010. december 17.	Engelberg	Gross-Titlis-Schanze HS137	LH
18		2010. december 18.	Engelberg	Gross-Titlis-Schanze HS137	LH
19		2010. december 30.	Oberstdorf	Schattenbergschanze HS137 (esti)	LH
20		2011. január 4.	Innsbruck	Bergiselschanze HS130	LH
21		2011. január 9.	Harrachov	Čerťák HS205	FH
22	2011/12	2012. január 6.	Bischofshofen	Paul-Ausserleitner-Schanze HS140 (esti)	LH
23	2013/14	2013. december 14.	Titisee-Neustadt	Hochfirstschanze HS142	LH