Thiepval-emlékmű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thiepval-emlékmű
Thiepval Memorial
OrszágFranciaország
TelepülésAuthuille
Készítés ideje1932. augusztus 1.
Elhelyezkedése
Thiepval-emlékmű (Franciaország)
Thiepval-emlékmű
Thiepval-emlékmű
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 50° 03′ 02″, k. h. 2° 41′ 09″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 02″, k. h. 2° 41′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Thiepval-emlékmű témájú médiaállományokat.

A Thiepval-emlékmű (Thiepval Memorial) annak a több mint 72 ezer első világháborús brit és dél-afrikai katonának állít emléket, aki 1918. március 20-áig halt hősi halált a somme-i fronton, de nyughelye ismeretlen.

Története[szerkesztés]

A franciaországi Thiepval közelében létesített emlékhelyet Edwin Lutyens brit építész tervezte. A munkálatok 1928-ban kezdődtek, és 1932-ben fejeződtek be. Először a háború óta érintetlenül álló lövészárkokat, német alagutakat temették be, valamint megsemmisítették a fel nem robbant lövedékeket, majd megkezdődött a terület legmagasabb pontján álló építmény falazása. Négy év alatt tízmillió téglát használtak fel, és 177 ezer fontot, mai értéken nagyjából tízmillió fontot költöttek el.[1]

Az emlékmű három három íve oszlopokon áll, amelyeken 64 fehér kőpanelt helyeztek el. Ezekre vésték fel az azonosított, ám ismeretlen helyen nyugvó 72 194,[2] más források szerint 73 337[1] katona nevét. Kilencven százalékuk 1916. július és november között vesztette életét. Az építmény középpontjában áll a brit katonai temetőkben megszokott Emlékezés Köve, amelyre a Sirák fia könyvéből vett, a fiát a loosi csatatéren elvesztő Rudyard Kipling által javasolt szövegrész kerültː Their Name Liveth For Evermore (szabad fordításbanː Nevük örökre fennmarad).[2]

Az emlékmű egyben francia-brit közös emlékmű is, elismerve az 1916-os támadó hadmozdulatok szövetséges jellegét. Ezt jelezve két kisebb temetőt helyeztek el 300-300 ismeretlen francia és brit hősi halottal az emlékmű lábánál.[3]

A létesítmény felavatását 1932. május 16-ára tűzték ki, de kilenc nappal korábban belehalt az ellene elkövetett merényletbe Paul Doumer francia köztársasági elnök, így az ünnepséget el kellett halasztani. Végül augusztus 1-jén Eduárd walesi herceg, a későbbi VIII. Eduárd brit király leplezte le az emlékművet Albert Lebrun francia államfő jelenlétében.[3]

Az áldozatok[szerkesztés]

1916. július 1-jén, a francia csapatok támogatásával, a Nemzetközösség tizenhárom hadosztálya indított offenzívát a Gommecourt és Méricourt közötti fronton. A hét napon át tartó tüzérségi előkészítés ellenére a német védelmi vonalak különösebb károk nélkül fogadták a támadó gyalogosokat. A németek hatalmas veszteséget okoztak, és a támadók csak a déli szárnyon értek el minimális előrehaladást. A brit és francia hadvezetés a következő hetekben újabb csapatokat küldött harcba, de a németek szívósan védekeztek, időnként ellentámadásokat is indítottak. Thiepvalt szeptember végére sikerült a nemzetközösségi alakulatoknak elfoglalniuk, holott a céldátum július 1-je volt. A harcok októberben és novemberben is folytatódtak. A Somme-i csata végül november 18-án fejeződött be. 1917. tavaszán a németek új állásokba, a Hindenburg-vonalba húzódtak vissza, és 1918 márciusáig, a németek nagy offenzívájáig nem volt különösebb mozgás a somme-i fronton.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]