Terma (fürdő)
.jpg)
.jpg)
Therma vagy thermae az ókori római fürdők megnevezése. Ezek nem egyszerűen uszodák, vagy kádfürdők voltak, hanem hideg-, meleg- és gőzfürdők is. Traianus termái az i. sz. 109-ben épültek, ez volt az első hatalmas terma, amelyet később követtek Diocletianus és Caracalla termái.
A régészek számtalan kisebb fürdőt azonosítottak Magyarországon is, amelyek közfürdők, katonai fürdők, magánfürdők lehettek. Sikeresen azonosították a római fürdők jellegzetes építményeit. A fürdők elsősorban a római közösségek rekreációs és társadalmi tevékenységeinek igényeit szolgálták, Néhány helyen pihenőkertek is a fürdőkomplexum részévé váltak. A forró termálvizeket a reumatikus ízületi gyulladások gyógyítására is használták, de megfelelt a túlzott evés és ivás káros hatásainak enyhítésére is. [2]
Története[szerkesztés]
Az ókori görög gümnaszionok fürdői mintájára jöttek létre és nemcsak higiéniai, hanem szórakoztatási funkciójuk is volt. Az első nyilvános fürdők Rómában a második pun háború után jelentek meg. Használatukért kezdetben fizetni kellett. Marcus Vipsanius Agrippa a végrendeletében a római népnek adományozta fürdőjét, s meghagyta, hogy azt ingyen használhatják. Ezt követően terjedt el a római császárok körében az ingyenesen használható thermák építésének divatja. 334-ben Rómában 13 fürdő működött.
A therma tulajdonképpen egy épületkomplexum volt, különböző funkciójú termekkel:
- apodyterium – a tulajdonképpeni öltöző
- tepidarium – előkészítő terem langyos levegővel, langyos vizű medencével
- caldarium – forró, száraz levegőjű terem
- frigidarium – hidegvizes, hideg levegőjű terem
- natatio – a nagyobb fürdőkben található úszómedence
- laconicum – izzasztókamra (szárazlégkamra)
- sudatorium – izzasztófürdő (gőzfürdő)
- unctuaria – masszázs szoba, ahol a testet különféle illóolajokkal kenték be
- palaistra – sportolásra alkalmas, rendszerint nyitott udvar
Mindezek mellett számos kényelmi funkciójú helyiség létezett a thermákban (zeneterem, előadóterem, könyvtár, szentélyek). Nemcsak tisztálkodás céljából épültek a fürdők, hiszen gyakorlatilag a közösségi élet színhelyeiként funkcionáltak. A helyiségeit művészi igényű szobrok és domborművek díszítették. A fürdők tágasabb csarnokaiban felolvasásokat is tartottak.[3] Az egyik leghíresebb római fürdő Bath-ban található, ahol i.e. 43 körül a rómaiak fürdőhellyé alakítottak át egy ősi kelta szentélyt, öt meleg és hideg vizű fürdőt, hidegkamrát és izzasztókamrát is építettek oda.[4]
A thermák fűtését a padló alatti hypocaustum biztosította.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Temple Pediment | The Roman Baths Archiválva 2018. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, romanbaths.co.uk (angolul)
- ↑ „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra Archiválva 2018. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, lib.pte.hu
- ↑ Ókori Róma - a vizek birodalma Archiválva 2018. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, termalfurdo.hu
- ↑ Ahol a királynő fürdött: Bath, az angol történelmi spa. [2018. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 8.)
Források[szerkesztés]
- Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 533. o.
- Építészet - Atlasz, Atheneum 2000 Kiadó, 2003
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli–Ros Belford–Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Thermae Maiores (Óbudán)
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |