The Fat of the Land
| The Prodigy The Fat of the Land | ||||
| nagylemez | ||||
| Megjelent | .svg){kind=small} 1997. június 30. 1997. július 1. | |||
| Felvételek | 1996–1997; Earthbound Central | |||
| Stílus | big beat, dance rock, indusztriális rock | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 56:24 | |||
| Kiadó | XL Maverick | |||
| Producer | Liam Howlett | |||
| Kritikák | ||||
| The Prodigy-kronológia | ||||
| ||||
| Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
Az 1997-es The Fat of the Land a The Prodigy harmadik nagylemeze.
Több összeállításba bekerült, 1998-ban a Q magazin minden idők 9. legjobb albumának választotta, 2000-ben a 100 legjobb brit albumot felsorakoztató lista 47. helyére került. A Rolling Stone a 90-es évek egyik alapvető albumának nevezte. A Spin magazin 1997 20. legjobb albumának nevezte, míg a Melody Maker 1997 legjobb albumai listáján a 13. lett. Emellett szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.
A The Fat of the Land még a Prodigyhoz képest is pörgős és vad lemez. Lassabb szám csak egy van rajta (a keleties Climbatize). A dalok többi része az Experience c. albumhoz képest letisztult, komolyabb hatást keltő, ugyanakkor gyors, agresszív, durva vagy eldurvuló industrial/elektro techno (Smack My Bitch Up, Funky Shit, Mindfields, Narayan), a jobban promotált és ezért jelentősebbnek érzett, többet idézett és ismertebb dalok viszont az elektronika és a rockzene sajátosan ötvözött egyvelegét alkotják, ilyen a teljesen egyedi Breathe, valamint a punkos elemekből építkező Firestarter, Serial Thrilla és az album végi Fuel My Fire. Egy szám erejéig (Diesel Power) Kool Keith csillogtatja meg raptudását. A kritika és a közönség is kiemelkedően jól fogadta ezt a lemezt, amellyel a Prodigy úgy tudott a nemzetközi mainstream zeneiparba betörni, hogy közben művészileg sokat megőrzött eredeti, underground gyökereiből.
Az album dalai[szerkesztés]
| Cím | Szerző(k) | Hossz | |
|---|---|---|---|
| 1. | Smack My Bitch Up (közreműködik az Ultramagnetic MCs) | Liam Howlett | 5:42 |
| 2. | Breathe | Howlett, Keith Flint, Maxim Reality | 5:35 |
| 3. | Diesel Power | Howlett, Kool Keith | 4:17 |
| 4. | Funky Shit | Howlett | 5:16 |
| 5. | Serial Thrilla | Howlett, Flint, Len Arran, Skin | 5:11 |
| 6. | Mindfields | Howlett, Maxim Reality | 5:40 |
| 7. | Narayan | Howlett, Crispian Mills | 9:05 |
| 8. | Firestarter | Howlett, Flint, The Art of Noise, Kim Deal | 4:40 |
| 9. | Climbatize | Howlett | 6:38 |
| 10. | Fuel My Fire | Donita Sparks, Cosmic Psychos | 4:19 |
Közreműködők[szerkesztés]
The Prodigy[szerkesztés]
- Keith Flint – ének
- Liam Howlett – billentyűk, producer, művészeti vezető, keverés
- Maxim Reality – ének
További zenészek[szerkesztés]
- Shahin Badar – ének (Smack My Bitch Up)
- Matt Cameron – dob
- Jim Davies – gitár
- Kool Keith – ének (Smack My Bitch Up, Diesel Power)
- Crispian Mills – ének (Narayan)
- Tom Morello – gitár (No Man Army)
Produkció[szerkesztés]
- Christian Ammann – fényképek
- Jake Holloway – illusztrációk
- Alex Jenkins – művészeti vezető, design, fényképek
- Neil McLellan – hangmérnök
- Pat Pope – fényképek
- Alex Scaglia – fényképek
- Lou Smith – fényképek
- Terry Whittaker – fényképek
- Konrad Wothe – fényképek
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a The Fat of the Land című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Az album nemzetközi visszhangjáról (Billboard, 1997. július)
- Puzsér Róbert - Gödri Bulcsú: Sznobjektív / 17. (beszélgetések minden idők legjobb 50 videoklipjéről). Youtube, rádiófelvétel, hiv. beill.: 215-05-13.
- Hogy készült a Fat of the Land? Archiválva 2016. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol)