Thalheim bei Wels
| Thalheim bei Wels | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Welsvidéki járás | ||
| Irányítószám | 4600 | ||
| Körzethívószám | 07242 | ||
| Forgalmi rendszám | WL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5482 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 369 m | ||
| Terület | 16,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′ 05″, k. h. 14° 02′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 05″, k. h. 14° 02′ 18″ | |||
| Thalheim bei Wels weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thalheim bei Wels témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Thalheim bei Wels osztrák mezőváros Felső-Ausztria Welsvidéki járásában. 2021 januárjában 5564 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Thalheim bei Wels a tartomány Hausruckviertel régiójában fekszik a Traun folyó jobb partján. Területének 12,4%-a erdő, 69,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést, illetve településrészt egyesít: Bergerndorf (147 lakos 2020-ban), Edtholz (129), Ottstorf (452), Schauersberg (390), Thalheim bei Wels (4361) és Unterschauersberg (51).
A környező önkormányzatok: északra Wels, keletre Schleißheim, délkeletre Sipbachzell, délnyugatra Steinhaus.
Története[szerkesztés]
Thalheimet először 927-ben említik. A középkorban a Traunon átvezető hídja miatt kereskedelme virágzott. Templomát 1070-ben szentelte fel a passaui püspök. Várát 1577-ben kastéllyá építették át. A reformáció során lakossága nagyrészt protestánssá vált, de a 17. században az ellenreformáció miatt rekatolizáltak. 1665-ben már saját iskolája volt. Az utolsó pestisjárvány 1713-ban sújtotta Thalheimet.
Thalheim községi önkormányzata 1875-ben alakult meg. A régi, fából készült Traun-hidat 1899-ben elvitte az árvíz és 1901-ben vasszerkezettel cserélték fel. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, Thalheimet az Oberdonaui reichsgauba sorolták be és felmerült, hogy Wels városához csatolják, de a tervet a lakosság ellenállása miatt elvetették. A második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
Thalheim bei Wels 2000-ben kapott mezővárosi rangot.
Lakosság[szerkesztés]
A Thalheim bei Wels-i önkormányzat területén 2020 januárjában 5530 fő élt. A lakosságszám 1869 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 88,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,8% a régi (2004 előtti), 4,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 72,8%-a római katolikusnak, 8,6% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 4,2% mohamedánnak, 9,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 24 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németeken (90%) kívül a horvátok (2,4%), a törökök (1,8%) és a szerbek (1,3%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 5 498
|
| 2018 | 5 482
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a trauneggi kastély
- a Szt. István-plébániatemplom
- a Schauersbergi Mária-keytemplom
- a Szt. Egyed-templom
- a Marienwarte kilátó
- az aigeneggi kastély
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 41823 – Thalheim bei Wels Statistik Austria
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thalheim bei Wels című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
