Tengerisaláta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tengerisaláta
Németországi példányok
Németországi példányok
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Alország: Zöld színtestű növények (Viridiplantae)
Törzs: Valódi zöldmoszatok (Chlorophyta)
Altörzs: Chlorophytina
Osztály: Ulvophyceae
Rend: Ulvales
Család: Ulvaceae
Nemzetség: Ulva
Linnaeus, 1753
Faj: U. lactuca
Tudományos név
Ulva lactuca
Linnaeus, 1753
Szinonimák
  • Monostroma lactuca (Linnaeus) J.Agardh, 1883
  • Phycoseris fasciata (Delile) Montagne, 1856
  • Phyllona lactuca (Linnaeus) F.H.Wiggers, 1780
  • Ulva crassa Kjellman, 1877
  • Ulva fasciata Delile, 1813
  • Ulva fenestrata Postels & Ruprecht, 1840
  • Ulva lactuca f. fasciata (Delile) Hering, 1846
  • Ulva lactuca f. stipitata (Areschoug) Kylin, 1907
  • Ulva lactucaefolia S.F.Gray, 1821
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tengerisaláta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerisaláta témájú médiaállományokat és Tengerisaláta témájú kategóriát.

A tengerisaláta (Ulva lactuca) az Ulvales rendjébe és az Ulvaceae családjába tartozó faj.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Világszerte elterjedt. Az előfordulási területe Európa tengervizeiben; többek között a Balti-, az Északi- és Földközi-tengerben, továbbá az Atlanti-óceán északi felében és a Mexikói-öbölben van. Ez a tengeri növényfaj még megtalálható az Indiai-óceánban Afrikától Ausztráliáig, valamint a Csendes-óceán egyes északi területén.

Egyaránt megtalálható a mérsékelt övi és a trópusi övi tengerek partközeli vizeiben.

Megjelenése[szerkesztés]

Ennek a növénynek egy kis, korong alakú rögzítőkészüléke van, amelyből 20–30 centiméter átmérőjű, áttetsző, két sejt vastagságú telepet nevel. A telepek színe mindig világoszöld.

Szaporodása[szerkesztés]

Szaporodása nemzedékváltakozásos.

Felhasználása[szerkesztés]

Tavasszal és nyár elején tömegesen fejlődik, ilyenkor szedik, majd az alaposan megmosott algát péppé főzik. Skóciában hagyományosan salátát vagy levest, helyenként kenyeret is készítenek belőle.

Változatai, alakjai[szerkesztés]

  • Ulva lactuca var. bullosa Hornemann
  • Ulva lactuca var. contorta Lyngbye
  • Ulva lactuca var. crispa P.J.L.Dangeard
  • Ulva lactuca var. curvatiformis Schiffner
  • Ulva lactuca var. fasciata (Delile) Hering vagy (Delile) Schiffner
  • Ulva lactuca var. genuina Schiffner
  • Ulva lactuca var. lacinata (J.Agardh)
  • Ulva lactuca var. laciniata (J.Agardh) Schiffner
  • Ulva lactuca var. lacinulata (Kützing) W.R.Taylor, 1960
  • Ulva lactuca var. latissima (Linnaeus) Hariot vagy (C.Linnaeus) T.Edmondston
  • Ulva lactuca var. longissima Montagne
  • Ulva lactuca var. macrogyna Reinsch, 1890
  • Ulva lactuca var. maxima P.J.L.Dangeard
  • Ulva lactuca var. mesenteriformis (Roth) Collins, 1900
  • Ulva lactuca var. myriotrema (P.L.Crouan & H.M.Crouan) Bornet
  • Ulva lactuca var. palmata (C.Agardh) Montagne
  • Ulva lactuca var. perforata Rodríguez y Femenías, 1889
  • Ulva lactuca var. pulvinata (O.C.Schmidt) Lami, 1969
  • Ulva lactuca var. rigida (C.Agardh) Hariot
  • Ulva lactuca var. rosulans Schiffner, 1916
  • Ulva lactuca var. simplex Rudolphi, 1831
  • Ulva lactuca var. spiralis (Hornemann) Lange
  • Ulva lactuca var. umbilicalis Rudolphi, 1831
  • Ulva lactuca var. umbilicata Wallroth
  • Ulva lactuca f. australis (Kützing) Schiffner
  • Ulva lactuca f. consociata P.J.L.Dangeard
  • Ulva lactuca f. contorta (Lyngbye) Gomont
  • Ulva lactuca f. cribrosa (J.Agardh) De Toni
  • Ulva lactuca f. crispa P.J.L.Dangeard
  • Ulva lactuca f. dillenii Le Jolis
  • Ulva lactuca f. foraminata Deckenbach
  • Ulva lactuca f. genuina Hauck, 1884
  • Ulva lactuca f. laciniata (J.Agardh) De Toni, 1889
  • Ulva lactuca f. lapathifolia (Kützing) Hauck, 1884
  • Ulva lactuca f. latissima Schiffner vagy (C.Linnaeus) J.H.Kylin
  • Ulva lactuca f. lobata (Kützing) Hauck
  • Ulva lactuca f. myriotrema (R.Lenormand ex Kützing) G.B.De Toni
  • Ulva lactuca f. rigida De Toni vagy (C.Agardh) Hylmö

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ulva lactuca Linnaeus, 1753 WoRMS
  • Linnaeus, C. (1753). Species plantarum, exhibentes plantas rite cognitas ad genera relatas cum differentiis specificis, nominibus trivialibus, synonymis selectis, locis natalibus, secundum systema sexuale digestas. Stockholm., available online at https://www.biodiversitylibrary.org/bibliography/669#/summary page(s): 1163. Volume 2.
  • Guiry, M.D. & Guiry, G.M. (2018). AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway (taxonomic information republished from AlgaeBase with permission of M.D. Guiry). Ulva lactuca Linnaeus, 1753.
  • Katsanevakis, S.; Bogucarskis, K.; Gatto, F.; Vandekerkhove, J.; Deriu, I.; Cardoso A.S. (2012). Building the European Alien Species Information Network (EASIN): a novel approach for the exploration of distributed alien species data. BioInvasions Records. 1: 235-245., available online at http://easin.jrc.ec.europa.eu
  • City University of Hong Kong. (2000). Study of the suitablility of Ping Chau to be established as marine park or marine reserve. Final report submitted to the Agriculture, Fisheries and Conservation Department, The Hong Kong SAR Government.
  • Guiry, M.D. (2001). Macroalgae of Rhodophycota, Phaeophycota, Chlorophycota, and two genera of Xanthophycota, in: Costello, M.J. et al. (Ed.) (2001). European register of marine species: a check-list of the marine species in Europe and a bibliography of guides to their identification. Collection Patrimoines Naturels, 50: pp. 20-38
  • Linkletter, L. E. (1977). A checklist of marine fauna and flora of the Bay of Fundy. Huntsman Marine Laboratory, St. Andrews, N.B. 68: p.
  • Muller, Y. (2004). Faune et flore du littoral du Nord, du Pas-de-Calais et de la Belgique: inventaire. [Coastal fauna and flora of the Nord, Pas-de-Calais and Belgium: inventory]. Commission Régionale de Biologie Région Nord Pas-de-Calais: France. 307 pp., available online at http://www.vliz.be/imisdocs/publications/145561.pdf
  • Fredericq, S., T. O. Cho, S. A. Earle, C. F. Gurgel, D. M. Krayesky, L. E. Mateo-Cid, A. C. Mendoza-González, J. N. Norris, and A. M. Suárez. 2009. Seaweeds of the Gulf of Mexico, Pp. 187–259 in Felder, D.L. and D.K. Camp (eds.), Gulf of Mexico–Origins, Waters, and Biota. I. Biodiversity, pp. 187-259. Texas A&M Univ. Press.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]