Telipinusz és a Tengeristen leánya
| CTH#322.1 |
|---|
|
| CTH#322.2 |
|
| CTH#322.3 |
| CTH#322.4 |
|
A Telipinusz és a Tengeristen leánya című mítosz Telipinusz legendaköréhez tartozó történet. Összesen hét töredéke ismert, ebből hatot publikáltak eddig a nemzetközi hettitológiai antológiákban. A hetedik magángyűjteményben van, szövegét Oliver Gourney adta közre. A mítoszt a hettita szövegek katalógusa a CTH#322 számon tartalmazza, a hét töredék négy szövegrészlete a 322.1–322.4 alszámot kapta. A történet részben csatlakozik a Telipinusz eltűnése című (CTH#324) elbeszéléshez, részben magyarázza annak eseményeit, részben viszont a Yozgat-tábla meséjével rokon – mivel itt is szó esik a Nap eltűnéséről –, helyenként önálló.
Cselekménye[szerkesztés]
A mítosznak csak kis része maradt fenn. Alsó-Hatti stílusában keletkezett, arról szól, hogy mi történt az „idő előtt”, amikor nagy ellentét alakult ki a „Nagy tenger” és a Nap istennője között. A Tenger eldugta a Napot, az ország sötétségbe borult. A Viharisten utasította fiát, a „kiváló és jó” Telipinuszt, hogy hozza vissza a Nap istennőjét.[22] Telipinusz elment a tengerhez, aki felajánlotta neki a leányát. De a Tengeristen viszontajándékot kért (hozományt?). A Viharisten Hannahannah istennőtől kért tanácsot, aki megtárgyalta a mértéket a Tengerrel.
Innen már nagyon töredezett a szöveg, a történet második feléről keveset tudhatunk. A Tenger többször hívja Telipinuszt, hogy adja át ajándékait. Végül a Viharisten megfizeti a kialkudott értéket. Telipinusz felesége vagy szeretőjeként feltűnik egy Hatepuna vagy Hatepinu név is, akit általában azonosítanak a Tengeristen máshol meg nem nevezett leányával.[4] Telipinuszt más istennőkkel is együtt említik, mint például a meghatározatlan funkciójú Szepuru, valamint a Kaszha és Hanhana városokban tisztelt Kattaha istennő.
Mitológiai háttere[szerkesztés]
Nagyon ritka a Tengeristen tényleges szereplése a hettita mitikus szövegekben. Még az Ullikummi-mítoszban sem említik, pedig a tenger, mint helyszín fontos része a cselekménynek. Az ismert elbeszélések közül egyedül ez a mítosz az, amelyben főszereplő, de jellemző módon mindig csak az egyszerű Arunasz néven és egyetlenegyszer sem szerepel a név előtt a dingir determinatívum. Valószínűleg itt sem Tengeristenről, hanem egyszerűen a tengerről van szó, amely elnyeli a Napot.
Egyes feltevések szerint csak azért alakították ki ezt a mítoszverziót, mert a Telipinusz eltűnése mítoszban a Telipinusz által megkívánt nő neve Ḫatepinu. E név és jelentése („tengeri gyermek”) jól illeszkedik a hatti mitológiába, Jaan Puhvel szerint kapcsolatban lehet Kamruszepával.[23] Az általánosan elfogadott mitikus családfában a Tengeristen Kamruszepa fia.
A mítosz ismert részeiben nincs szó házasságról, sőt kifejezett utalás sincs rá. A CTH#322.1.A szöveg 20. sorában a DAM.ŠU kifejezés a sumer DAM (= feleség) és akkád ŠU (= úrnő, hölgy) logogramokkal szerepel. Egyáltalán nem biztos, hogy a feleség+úrhölgy összetétel a hettita írásban is ugyanazt jelentette. Valamilyen közeli értelmezése is lehetséges, akár még a „szolgáló” fordítás is elképzelhető. Ez esetben az „ajándék” nem hozomány, hanem vételár lett volna. A DAM például általában „házastárs” értelmű is lehet, nem csak feleség, hanem férj jelentéssel is. Sőt a sumer DAM szó leírására használt két lehetőség (𒁮 és 𒌓) közül csak az első, akkádul aššatu vagy mutu értelmű a MUNUS.KU×U ligatúra az, amelyik csak házastárs jelentésű.[24] Egy óbabiloni szövegben, a nippuri Lu755-ben a DAM.DAM jelenti a házastársat. A másik erre használt jel az UTU (akkád qīapu), amely „bízni, hinni, fényes, fénylik, tisztít, tisztítani” jelentésekkel fordítható,[25] kombinációkban még számos más értelemben is. A fiú és a lány kifejezés szolgát, szolgálót is jelenthetett, ahogy például a nuzi levéltár tulajdonosáról sem tudjuk, hogy herceg volt-e vagy egy palotabeli alkalmazott, mert csak a „király fia” összetétellel utalt magára. Valójában nem ismert, hogy a DAM.ŠU összetételt a hettiták a számos egymáshoz közeli jelentés közül melyik értelemben használták.
A fennmaradt szövegrészletek szerint a cselekmény lehetett egyszerűen a háborgó tenger legyőzése, amelyben szerepet kap a Viharisten, az időjárás irányítója, a Napisten és Telipinusz, a termékenység istene is. Egyáltalán nem biztos, hogy Hatepinu a Tengeristen leányával azonos, valamint az sem, hogy a felajánlás házasságra vonatkozott volna. A hettita – bár a tengerekkel három oldalról körbevett Anatóliában éltek – tipikus kontinentális nép, történetük során sosem vállalkoztak nagyobb tengerjáró expedíciókra és még az i. e. 13. század végén is Ugarit hajóhadát kellett igénybe vegyék Alaszija meghódításához. Kereskedelmüket is a szárazföldi karavánokkal bonyolították, a tengeri kereskedelmet teljes mértékben ráhagyták a föníciai városokra, Egyiptomra és Minószra.
Szövege[szerkesztés]
| CTH | forráskiadás | csatlakozó töredékek | múzeumi katalógusszám[26] |
|---|---|---|---|
| CTH#322.1.A | KUB 12.60 | Bo 873 | BoFN 00532a |
| N 05589 | |||
| CTH#322.1.B | KUB 33.81 | 521f | BoFN 05995 1b |
| BoFN 05995 2 | |||
| BoFN 05996b | |||
| CTH#322.2.A | KBo 26.127 | 1030/u | B 0750c |
| B 0751b | |||
| CTH#322.3.A | KBo 26.128 | 1177/u | B 0720c |
| CTH#322.4.A | Gourney 4 | ||
| A teljes hettita szöveg transzliterációja |
|---|
|
CTH322.1
CTH322.2
CTH322.3
CTH322.4
|
| A teljes hettita szöveg normalizált átírása |
|---|
|
CTH322.1
CTH322.2
CTH322.3
CTH322.4
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A szövegben DUMU.LU2 sumer logogramok szerepelnek, amelynek jelentése valószínűleg „az ember gyermeke”. A LU2 egyébként sok jelentésű szó. „Ki, aki, ami” névmási, személyre utaló determinatívumi, sőt személyes hatalomra vonatkozó jelentései is vannak.
- ↑ A „KUR-e” a magyarban nem használt vocativus, ezért nehezen fordítható.
- ↑ A szövegben az „”a-ru-n[a-an…” a tenger nomminativus-accusativusa, azaz lehet alanyesetben és tárgyesetben is. A töredéksor miatt bizonytalan.
- ↑ a b A Tenger leánya a szöveg konkrétan azonosítható részeiben mindenhol a sumer DUMU.MUNUS logogramokkal szerepel, ezért feltehető, hogy a másik legendában bizonytalan szövegkörnyezetben előforduló Hatepinu név nem azonos vele.
- ↑ A szövegben a DUMU.MUNUS-YA kifejezés van, ami a DUMU.MUNUS egyes szám első személyű birtokos esete. „Én lányom”.
- ↑ DAM.ŠU logogram, a sumer feleség és akkád úrnő összetétele. Egyáltalán nem bizonyos, hogy itt is feleséget jelent.
- ↑ A szövegben valószínűleg a sumer ID2 ideogram áll, amelynek jelentése a sumer nyelvben folyó, csatorna. A hettitában bizonytalan.
- ↑ A jelcsoport nagyon elmosódott. A KUB 12.60 szövegkiadásában még megkísérelték a kušata szót kiolvasni, de a KUB 33.81 forráskiadása már csak […] formában közli. Teljesen bizonytalan, mit követelt a Tenger.
- ↑ A sumer [U2?]-UL logogram rendkívül sok jelentéssel fordítható, itt talán a „tagadó válasz” jelentés alkalmazható.
- ↑ Az itt alkalmazott UMMA logogram jelentése „idős asszony”. Ebben a kontextusban feltehetően az istennő bölcsességére céloz. Ugyanakkor akkádul egyszerűen azt jelenti: .„így mondja”.
- ↑ vagy beszélt a Viharistenhez. Az akkád A-NA hozzád és neki jelentésű is lehet.
- ↑ A „menyasszony” szó ismét sumer logogrammal (fE2-GI4) szerepel.
- ↑ A hettita pa-iš (vagy peš, piyaš) kifejezés fizetség, adomány, adó értelmű is lehet.
- ↑ a b Valamilyen fából készült tárgyról van szó.
- ↑ Két ismeretlen fatárgy, vagy fával kapcsolatos termék.
- ↑ Többes szám. A szóból csak a ...-ḪI.A-uš rész olvasható, azaz a többes szám jele és az alanyeset végződése.
- ↑ A sorban egyedül egy határozatlan névmás ablativusz-ragja olvasható ki: […e]z-[z]i
- ↑ A dTe-li-pi-nu-wa-az szó szövegkörnyezet nélkül lefordíthatatlan. A -wa-az végződés az u-tövű főnevek ablatívuszának ragja. A jelentés valószínűleg: „Telipinusz dühös volt”, amit a hettiták így fejeztek ki: „Telipinusszal düh volt”.
- ↑ A sorban csak egy i-tövű melléknév datívusz–lokatívusza olvasható: […-y]a.
- ↑ Csak egy főnév accusativusa olvasható: nu-wa-×[…]
- ↑ Főnév, melléknév vagy névmás instrumentalis ragja olvasható: […-p]-it (-val, -vel).
- ↑ A szövegben a Viharisten dIM, a Napistennő dUTU. Ezért Taru, Tarhuntasz és Tessub neve is behelyettesíthető a Viharisten helyére, a Napistennő pedig az arinnai Nap.
- ↑ Puhvel szerint a KUB 17.8 IV/15 (nu=u̯ar=an arunaš punuškizzi) és IV/20 (nu=u̯ar=aš AMA-ni dKamrušipi piran tiet) összekombinálása mutat erre. „És megkérdezte tőle újra és újra a Tenger… és ott állt, mielőtt az anya, Kamruszepa…” Yoël L. Arbeitman vitatja ezt.
- ↑ ePSD Museum: DAM
- ↑ ePSD Museum: TAM
- ↑ rövidítések: N és B = ADW Mainz, BoFN = Vorderasiatisches Museum, Berlin
Források[szerkesztés]
- Yoël L. Arbeitman (szerk.): The Asia Minor Connexion, Leuven, 2000. ISBN 9042907983
- Volkert Haas: Geschichte der Hethitische Religion, Leiden, Brill, 1994. ISBN 9004097996
- Volkert Haas: Die Hethitische Literatur – Texte, Stilistic, Motive, Anatolian Studies LXI, 1991. Ankara
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, III (Dritter Band) Fabel–Gyges, Szerk.: Erich Ebeling, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter. ISBN 3-11-003705-X, 555. old. (GOTT)
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, VII (Siebter Band) Libanukšabaš–Medizin, Szerk.: Erich Ebeling, Dietz Otto Edzard, Gabriella Frantz-Szabó (német nyelven), Berlin: de Gruyter (1987–1990). ISBN 3-11-010437-7, 73. old. (LITERATUR BEI DEN HETHITERN)
- RLA: Mythologie
- Gary Beckman: Hittite Literature, 230–231. old.
- Titus Texts – Corpus of the Hittite Mythological Texts: CTH 322.1
- Titus Texts – Corpus of the Hittite Mythological Texts: CTH 322.2
- Titus Texts – Corpus of the Hittite Mythological Texts: CTH 322.3
- Titus Texts – Corpus of the Hittite Mythological Texts: CTH 322.4
| A CTH szám (321–370) |  | |
|---|---|---|