Tatai Patara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tata vára a 16. században, Georg Hoefnagel színezett metszete

A "Tatai Patara 1597." Török kori Történelmi Fesztivál Tatán, mely 2008 májusa óta minden évben megrendezésre kerül.

Története[szerkesztés]

A győri vár ostroma, a Fehérvári-kapu berobbantása 1598-ban a tizenöt éves háborúban[1]

A török hódoltság miatt a Magyar Királyság lakosságának harmada kiszakadt Európából, és a muzulmán Oszmán Birodalom hódoltsága alá került, másik két harmadában pedig erősen megfogyatkozva, a legnagyobb veszélyek és nehézségek között maradhatott fenn. A magyarság állami léte került veszélybe. Az ország törökök által meghódított területén a települések kétharmada teljesen megsemmisült. A 16. század közepére a megállíthatatlan török hódítás nyomán Tata határerőddé, végvárrá vált. Komárom és Győr előváraként a török-magyar csatározások állandó színtere lett, és többször is gazdát cserélt.[2] Egyik legnevezetesebb ostroma a tizenöt éves háború idején, 1597. május 23-án volt, amikor gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány csellel – és egy ügyes haditalálmánnyal, a fesztiválnak nevet adó robbanószerkezettel - visszafoglalta a török kézen levő tatai erősséget.

A patara[szerkesztés]

A történelmi fesztivál elnevezése a várostromkor használt haditechnikai újítás, a petárdaként is emlegetett patara nevéből ered.[3] A török várak ilyen találmánnyal történő visszafoglalásának ötlete Johann Bernstein katonamérnöktől származott, ő találta ki, hogy a korabeli várkapuk berobbantásához megfelelő nagyságú, méretű és nagyerejű robbanóeszközöket készítsenek. A harang formájú vastag falú bronz öntvényt, a patara fő alkotórészét, lőporral tömték meg, és egy többszörösen vasalt arasznyi vastag falapra erősítették. A lapra szerelt petárdát a várkapura akasztották, és begyújtották. A robbanáskor a falap keresztültörte a várkapu fából készült deszkáit. Ezzel a robbanóeszközzel, az akkori „csodafegyverrel” döntötték be a várkaput Pálffy főkapitány vitézei is. Egy évvel később, Győr felszabadításánál is a Tatán tesztelt új fegyver indította el a sikeres ostromot.[4] A robbanószerkezetet 1597-ben Pápánál is kipróbálták.[5]

A fesztivál célja[szerkesztés]

Célja a hagyománytisztelet és értékteremtés, miközben olyan erényeket állít példaként, mint a bátorság, határozottság, hűség, céltudatosság és összefogás.

Programok[szerkesztés]

Tata török kori életét, történelmi eseményeit idézi az eseménysorozat: a vár nagy ostromát játssza újra. Faltörők, bajvívók idézik fel a harcokat; tábordúlás, vízi ütközetek mutatják be a korabeli hadviselés kegyetlenségét. Eközben a várfalakon belül és kívül mindenki élheti egy kicsit a viharos múlt sokszor békésebb hétköznapjait, belekóstolva a reneszánsz világ ételeibe, italaiba, és persze megízlelve a kor divatját, muzsikáját is.

Időpontok[szerkesztés]

I. Tatai Patara: 2008. május 20-22.

II. Tatai Patara: 2009. május 22-24.

III. Tatai Patara: 2010. május 28-30.

IV. Tatai Patara: 2011. május 20-22.

V. Tatai Patara: 2012. május 18-20.

VI. Tatai Patara: 2013. május 24-26

VII. Tatai Patara: 2014. május 30-június 1.

VIII. Tatai Patara: 2015. május 21-24.

IX. Tatai Patara: 2016. május 26-29.

X. Tatai Patara: 2017. május 19-21.

Szervezők[szerkesztés]

A fesztivál szervezői: ZOFI Rendezvényszervező Kft. Zombori Mihály vezetésével.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A petárda, gyoriszalon.hu
  2. A 145 éves török uralom idején kilencszer cserélt gazdát, és összesen tizenhat évig volt a vár török kézen.
  3. Tatai patara, tataipatara.hu
  4. Újra és újra elverik a magyarok Gölbasi seregét, nol.hu
  5. Háromnapos időutazás 1597-be, honvedelem.hu

Forrás[szerkesztés]

  • Varga Istvánné: Tata lépten-nyomon. – Tata: Tata Város Önkormányzata, 2010. p. 365.
  • Tatai Patara – 2010. - In: Harangláb 2010./05. p. 11.
  • Tatai Patara 2009. - In: Harangláb 2009./06. p. 1.
  • Tatai Patara – In: Vértes 2009/03. p. 6-7.
  • Hrubos-Takács Róbert: A Tatai Patara – Tata: ZOFI Rendezvényszervező Kft., 2016.

További információk[szerkesztés]