Tarpán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tarpán
Az egyetlen fennmaradt fénykép a tarpánról
Az egyetlen fennmaradt fénykép a tarpánról
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Status iucn EX icon.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Faj: Equus ferus
L.
Alfaj: E. f. ferus
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tarpán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarpán témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarpán témájú kategóriát.

A tarpán, Equus ferus ferus volt az eurázsiai vadló. Mai vélemények szerint a Przewalski ló egyik alfaja. A faj utolsó egyede 1909-ben, Moszkvában pusztult el.

Tarpán a Moszkvai Állatkertben, 1884-ben

A lengyel parasztok gyakran keresztezték házilovaikat a tarpánnal. Ennek eredménye egy kis lóféle, a konik lett. Jelenleg az olyan állatokat, mint a konik, vagy a Portugáliában fennmaradt Sorraia-póni, használják a tarpán visszaszaporítására és próbálják kitölteni azt az ökológiai rést, mely a faj eltűnésével keletkezett. A hucul ló, mely a Kárpátokban él, valószínűleg a tarpán közvetlen leszármazottja.

A tarpán név a türk nyelvben (kirgiz vagy kazak) a lóra használt szóból ered,[1] melynek eredeti jelentése "előre vágtat". A konik kinézete alapján a tarpán lovak marmagassága kb. 122–135 cm lehetett.

A faj rendszertani történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tarpánt először Johann Friedrich Gmelin írta le 1774-ben; 1769-ben látta az állatokat Bobrovszk környékén, Voronyezs közelében. 1784-ben Pieter Boddaert nevezte el a fajt Equus ferus-nak, Gmelin leírása alapján. Nem tudván Boddaert elnevezéséről, Otto Antonius a nevet 1912-ben Equus gmelini-ként publikálta, aki ismét Gmelin leírására utalt. Mivel Antonius elnevezése ugyanarra a leírásra vonatkozik, melyről Boddaert is elnevezte az állatot, az objektív szinonima esete áll fenn.

Manapság úgy tartják, hogy a háziasított ló, melyet 1758-ban Carl von Linné nevezett el Equus caballus-nak, a tarpántól származik; valójában a taxonómusok úgy tartják, hogy ugyanahhoz a fajhoz tartoznak. A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe (ICZN – International Code of Zoological Nomenclature) szabályainak szigorú betartása szerint a tarpánt megilleti az E. caballus, vagy alfajként az E. caballus ferus elnevezés. Azonban a biológusok általában figyelmen kívül hagyják a szabályt és a tarpánra az E. ferus elnevezést használják, hogy elkerüljék háziasított rokonaival történő öszekeverését.

2003-ban a Nemzetközi Zoológiai Nómenklatura Bizottság (International Commission on Zoological Nomenclature – ICZN) "megállapodott 17 speciális név használatáról a vad fajok alapján, melyek megelőzték vagy egykorúak háziasított rokonaikkal", jóváhagyva a tarpánra használt E. ferus nevet. Azok a taxonómusok, akik a házilovat a vad tarpán alfajának tekintik, az Equus ferus caballus elnevezést használják; az Equus caballus név megmaradt a házilónak, melyet ezzel különálló fajnak tekintenek.[2]

A faj felélesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Merriam-Webster Unabridged – Tarpan; Vasmer's Etymological Dictionary – Tarpan
  2. International Commission on Zoological Nomenclature. 2003. Opinion 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bull.Zool.Nomencl., 60:81-84.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Equid Specialist Group 1996. Equus ferus. In: IUCN 2004. 2004 IUCN Red List of Threatened Species. www.iucnredlist.org. Letöltve 2005. december 24-én.
  • Josee Hermsen: Lovak enciklopédiája. Ford. Horváth Ildikó. Ventus Libro Kiadó, 2006. ISBN 978-963-9546-74-5
  • Mihók Sándor, Pataki Balázs: Lófajták. Mezőgazda Kft, 2003. ISBN 978-963-286-471-6]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]