Tarka dió-levéltetű
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tarka dió levéltetvek és hangyák
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Panaphis juglandis Goeze, 1778 | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tarka dió-levéltetű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka dió-levéltetű témájú kategóriát. |
A tarka dió-levéltetű (Panaphis juglandis), a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj.
Mezőgazdasági kártevő, a diót károsítja.
Megjelenése[szerkesztés]
A szárnyas nőstények hossza 3,6 mm. Feje és tora barnásfekete, a potroh alapszíne citromsárga, hátoldalán sötétbarna középsávokat és foltokat visel. A szemek pirosak, a csápok és a lábak sárgák, a harmadik lábpár combi részén sötétbarna gyűrű található. A szárnyakon az erezet mentén sötétbarna sávok húzódnak.
Életmódja[szerkesztés]
A párás, meleg környezetet szereti, azokban az években terjed el, mikor ilyen az időjárás.[1] Egyetlen tápnövénye a dió, semmilyen más növényre nem telepszik át.[2]
Az ősanyák május folyamán kelnek ki, amik, megfigyelések szerint már szárnyas alakok. A nőstények elevenszüléssel nagy tömegű lárvának adnak életet, ezek a diólevél fonákján, a főér mentén szabályos sort képezve szívogatnak.
Szeptember végétől jelennek meg a telepeken a szárnyatlan ivaros nőstények és a szárnyas hímek.
A nőstények megtermékenyülésük után rakják le petéiket a rügyek mellé, melyek áttelelnek.
Mivel bőségesen ürítenek mézharmatot, a telepeket a hangyák is szívesen látogatják.
Kártétele[szerkesztés]
A szívogatás hatására a levelek nem torzulnak, de a károsított főér megbarnul, majd elhal. Ennek következtében a levelek hamarabb befejezik működésüket, idő előtt lehullanak.
Védekezés[szerkesztés]
Bár igen elterjedt kártevők, kémiai védekezés ellenük nem szokott szükségessé válni. Ha azonban túlzottan elszaporodnak, egyéb gyümölcsfáknál alkalmazható levéltetvek elleni rovarölő szerek ellenük is hatásosak.[2]
Források[szerkesztés]
- Bodor János – Gallyas Csaba: Hasznos és káros rovarok a kertben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1975. ISBN 963 230 367 9
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
- ↑ a b Bálint Gazda honlapja - Diófák lombján élő tavaszi kártevők. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
