Ugrás a tartalomhoz

Tarka cinege

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarka cinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Nem: Sittiparus
Faj: S. varius
Tudományos név
Sittiparus varius
Temminck & Schlegel, 1848
Szinonimák

Parus varius, Cyanistes varius, Poecile varius

Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tarka cinege témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka cinege témájú médiaállományokat és Tarka cinege témájú kategóriát.

A tarka cinege (Sittiparus varius) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó faj:[1]

A fajt Coenraad Jacob T és Hermann Schlegel írta le 1863-ban, a Parus nembe Parus castaneoventris néven.[2]

  • Sittiparus varius varius (Temminck & Schlegel, 1848) – déli Kuril-szigetek, Északkelet-Kína, Korea középső és déli része, Japán;
  • Sittiparus varius namiyei (Kuroda, 1918) – To-sima, Nii-zsima és Kozu-Sima szigetek (veszélyeztetett);
  • Sittiparus varius sunsunpi (Kuroda, 1919) – Tanegasima-sziget;
  • Sittiparus varius yakushimensis (Kuroda, 1919) – Jakusima-sziget;
  • Sittiparus varius amamii (Kuroda, 1922) – Amami Osima, Tokunosima és Okinava szigetek;
  • Sittiparus varius orii (Kuroda, 1923) – Daitó-szigetek (1940 körül kihalt);

Korábban alfajaiként besorolt taxonok közül 2014-ben az alábbi hármat különálló fajként soroltak be:[3][4]

  • Owston-cinege (Sittiparus owstoni) – (Ijima, 1893) – Izu-szigetek, Mijako-zsima, Mikura-zsima és Hacsizso-zsima szigetek (veszélyeztetett)
  • Iriomote-szigeti cinege (Sittiparus olivaceus) – (Kuroda, 1923) – Iriomote és Isigaki szigetek (mérsékelten fenyegetett)
  • barnamellű cinege (Sittiparus castaneoventris) – Harrap, 1996) – Tajvan

Japán, Korea, Kína, Tajvan és Oroszország (Kuril-szigetek) területén honos. Természetes élőhelyei fenyvesek és vegyes erdők.[5]

Testhossza 14 centiméter, 7-13 gramm.[6]

Pókokkal, rovarokkal és magokkal táplálkozik. A pár egész évben együtt marad, s védi területét (a magasabb hegyeken fészkelők télen alacsonyabban fekvő területekre költöznek). Márciustól augusztusig költ.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elterjedési területe nagyon nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

  • Simon Harrap, David Quinn: Tits, Nuthatches and Treecreepers (1996)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. "A Jboyd.net rendszerbesorolása" (PDF). Hozzáférés: 20250915. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  2. "Avibase". Hozzáférés: 20250915. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  3. Gill, Frank; Donsker, David (eds.). "Waxwings and their allies, tits & penduline tits". World Bird List Version 6.1. International Ornithologists' Union. Hozzáférés: 2016. február 15..
  4. McKay, B.D.; Mays Jnr, H.L.; Tao, C.-T.; Wan, D.; Higuchi, H.; Nishium, I. (2014). "Incorporating color into integrative taxonomy: analysis of the Varied Tit (Sittiparus varius) complex in East Asia". Systems Biology. 63 (4): 505–517. doi:10.1093/sysbio/syu016. PMID 24603127.
  5. 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20250915. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  6. "Oiseaux.net". Hozzáférés: 20250915. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)