Tardy János
| Tardy János | |
| Született | 1948. október 19. (76 éves) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
Tardy János (Budapest, 1948. október 19. –) magyar geográfus, térképész, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottságának társelnöke. Az Európai Természetvédelmi Központ alelnöke. A Budapesti Termálvíz Bizottság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társ. elnöksége, a TIT országos földtud. választmánya, a Nemzetközi Szpeleológiai Unió barlangterápiai szakbizottságának tagja. A TermészetBÚVÁR, a Valóság szerkesztőbizottsági tagja.
Életpályája
[szerkesztés]1969–1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatója volt.
1970–1975 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója is volt. 1974–1978 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem természetföldrajzi tanszékének gyakornoka és tanársegéde volt. 1978–1990 között az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) illetve a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium munkatársa volt.
1987–1991 között az OKTH Barlangtani Intézetének igazgatója volt.[2][3]
1990–2002 között az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke volt; a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára volt. 1996-tól a Debreceni Agrártudományi Egyetem címzetes főiskolai tanára volt.[2] 1997-ben PhD. fokozatot szerzett.[4]
2001 óta címzetes egyetemi tanár.[5] 2002–2004 között miniszteri biztosként dolgozott. 2008-tól az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főtanácsadója.
Munkássága
[szerkesztés]Kutatási területe a természetvédelmi politika, a földtani természetvédelem, a környezeti hatások mérése karsztokon, a barlangklimatológia és -gyógyászat, a természetvédelmi térképezés, valamint a magyarság és rokon népeinek XIV.-XVIII. századi térképi vonatkozásai.
Hosszabb tanulmányúton volt a Kaukázusban, Mongóliában és Kínában.
Családja
[szerkesztés]Szülei Tardy Lajos és Nagy Yvette voltak. 1977-ben házasságot kötött Draskovits Zsuzsannával. Két gyermekük született: András (1978–) és Zsófia (1981–).
Művei
[szerkesztés]- Magyar geomorfológiai bibliográfia (1977)
- Történeti természettudományok és térképi források (1982)
- Földtani természetvédelem – barlangvédelem (1989)
- Barlangklíma – barlanggyógyászat (1989)
- Magyarországi települések védett természeti értékei (szerkesztő; 1996)
- Értékőrző Magyarország – nemzeti parkok és világörökség (2002)
- A magyarországi vadvizek világa – hazánk ramsari területei (2007)
- A biodiverzitásról másképp 1-3. (2018)
- Van jövőnk! Fiataloknak a fenntartható fejlődésről (2021)
- Öntözzünk, de miből…? (2022)
- Van jövőnk, tegyünk érte! Fiataloknak a fenntartható fejlődésről (2023)
Díjai
[szerkesztés]- Gayer Gyula-emlékplakett (1990)
- Juhász Nagy Pál-emlékérem (1997)
- Kaán Károly-emlékérem (1998)
- Matur-díj (1998)
- Bugát Pál-emlékérem (2001)
- Magyar Örökség díj (2005)
- Nógrád megye díszpolgára (2010)
- Pro Natura díj (2011)
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018)
- Pro urbe Szarvas
- Pro urbe Tokaj
- Pro urbe Hercegkút
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ a b Hitvallása a természetvédelem
- ↑ Élet és Tudomány, 1991
- ↑ Köztestületi tagok, 2009
- ↑ Magyar Nemzet, 2001. augusztus 29-i száma
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- MTA Adatlapja
További információk
[szerkesztés]- Az Antall- és Boross-kormány tisztségviselői almanachja. 1990. május 23. - 1994. május 8. Főszerkesztő: dr. Kodela László. Budapest, Miniszterelnöki Hivatal, 1994.
- Tóth József-Trócsányi András: Ki kicsoda a magyar geográfiában? Pécs, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, 2001.
- Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X
- Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás, 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.