Tanna (zsidó bölcs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Tannaiták vagy tannák, írásmagyarázók, a talmud bölcsei. Azok a zsidó bölcsek, akik a második Szentély korában, vagy az után 100-150 évvel éltek. A tannaiták korszaka igazságos Simon korszakától kezdődik - i. e. 4. század vége -, és Rabbi Jehuda Ha-Naszi tanítványainak a koráig tartott - az i. sz. 3. század kezdetéig. Más források szerint a tannaiták korszaka a mai időszámítás utáni 10-220 év közt, tehát összesen 210 évig tartott, és hat generációt tett ki.[1]

A szó eredete[szerkesztés]

A tanna arám eredetű szó, amely tanítót, hagyományozót jelent, olyan valakit, aki "mások emlékezetébe vés". A mózesi törvények az idők folyamán magyarázatra szorultak, s a megváltozott körülményekhez is igazítani kellett. Az írástudók ennek érdekében tett megjegyzéseit a rabbinista iskolákban nemzedékről-nemzedékre élő szóban adták tovább.[2] A farizeusok ugyanis vonakodtak attól, hogy írásban is rögzítsék atyai hagyományaikat. Néhányan emlékezetük segítésére tekercseket használtak, amikre néhány fontos vallástörvény volt feljegyezve, amit a tudósok meg akartak menteni a feledéstől - főleg az üldözések idején - például Rabbi Akiba vagy Rabbi Méir. Tehát rabbiról rabbira szállt a hagyomány. A törvény jelentésére nagyon ügyeltek, ha vélemény különbség volt, akkor megvitatták és a többség döntött.

A hagyományok írásba foglalása[szerkesztés]

A hagyományok továbbadásában nehézséget okozott, hogy az egyes tradíciók különböztek egymástól, aszerint, hogy melyik nagy tanítótól származtak. Rabbi Akiba már a Bar Kohba-felkelés idején igyekezett tanítványaival együtt a hagyomány főágainak megállapítására. Később Jehuda-ha-Nászi, aki a zsidóknak Róma által elismert hivatalos képviselője, továbbá a Szanhedrinnek mint legfelső bíróságnak és mint rabbi-akadémiának az elnöke volt i. sz. 200 körül elkészíttette a szájhagyomány hivatalos, egységes szövegét. Ez lett a misna, mely az írott tórához hasonló tekintélyre emelkedett. A misna és az ún. Gemára (kiegészítés) együtt alkotja a Talmudot.[3]

Tannaiták, amorák és a régebbi öregek[szerkesztés]

Akiknek nevei a Misnában előfordulnak, azokat hívja a Gemára tannaim-nak, míg a későbbi tekintélyeket, tehát azokat, akik a Misna és a baraiták megszövegezése után éltek amorák-nak (Amoraim) nevezi. Azonban nem minden törvénymagyarázót, aki a Misnában előfordul, neveznek tannaitának, hanem csupán azokat, akik a Hillel és Sammáj iskolájából kikerült nemzedékhez tartoztak és l. Juda ha-Nászi korában éltek. Azokat, akik ezek előtt éltek, a Gemára "Zekénim ha-Risónim" (a régebbi öregek) névvel nevezi. Az amorák korában viszont a tanná nevet azoknak a tudósoknak adták, akik a Misnában és a tannaita tradíciókban járatosak voltak.[1]

A tannaiták közé tartozott I. Gamáliel, aki Az apostolok cselekedetei szerint Pál apostol tanítója is volt.[4]

Tannaiták listája[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Tannák. Magyar Zsidó Lexikon (1929)
  2. Misna. Haag-lexikon
  3. Tannaita. Keresztyén Bibliai Lexikon
  4. Tannaiták. Katolikus Lexikon

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]