Taktaharkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taktaharkány
Taktaharkány címere
Taktaharkány címere
Taktaharkány zászlaja
Taktaharkány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
KistérségSzerencsi
Jogállásnagyközség
PolgármesterDr. Szemán Ákos (FideszKDNP)[1]
JegyzőDr. Béni Gyula
Irányítószám3922
Körzethívószám47
Testvértelepülései
Lista
Mákófalva, Salánk
Népesség
Teljes népesség3478 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület39,13 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi kistájTaktaköz[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 27″, k. h. 21° 07′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 27″, k. h. 21° 07′ 41″
Taktaharkány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Taktaharkány
Taktaharkány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Taktaharkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taktaharkány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Taktaharkány nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Neve összetett eredetű: első tagja a déli határában húzódó Takta folyótól ered, míg a Harkány egy ősi, Árpád-kori személynévből származik.

A település földesurai a 18. századtól kezdve a zsidó származású Harkányi bárók voltak, egészen a 20. század közepén lezajlott államosításig.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Zempléni-hegység lábánál fekszik, a térség városai közül Szerencstől 10, Tokajtól 25, a megyeszékhely Miskolctól pedig mintegy 30 kilométerre.

A Taktaköz az Alföld peremi süllyedék-területeinek egyik legszebb részlete. Tájképileg a Bodrogköz folytatása, attól a tokaji Nagy-hegy választja el. A kistáj névadója, a Takta Csobajnál ered, alig 6 kilométerre a Tiszától. A mintegy 300 km²-es síksági táj a Szerencsi-dombvidéktől és a Harangodtól a Tiszáig terjed. Taktaharkány nagyközség e vidék egyik meghatározó települése. Belterülete 216 hektár, külterülete 3701 hektár nagyságú.

Megközelítése[szerkesztés]

Főutcája a 3611-es út, ezen érhető el Szerencs és Taktakenéz felől is. Taktaszadával a 3621-es, Gesztellyel a 3723-as út köti össze.

Az ország távolabbi részei felől a 37-es főútból közelíthető meg a legegyszerűbben, Hernádkak után (Hernádnémetihez tartozó külterületek közt) letérve.

Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon közelíthető meg. A vasút itteni megállója a Taktaharkány vasútállomás, amely a hazai települések körében aránylag szokatlan módon a mai településközpont közelében helyezkedik el. Létesítésének idején, amikor Taktaharkány lakott területe bizonyára még kisebb volt a mainál, az állomás valószínűleg az akkori belterület északnyugati részén (szélén) kapott helyet.

Története[szerkesztés]

A Taktaköz mocsaras területe már a honfoglalás idején lakott volt. A települést először írásosan 1219-ben a Váradi regestrumban említik. A következő évszázadokban a falu több nemesi család kezébe került, egészen 1594-ig amikor Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem lett a földbirtokos. A Rákóczi-család tulajdonában marad egészen a Rákóczi-szabadságharc bukásáig, amikor az Aspremont grófoké, később a Királyi Kamaráé lett. A falu szinte teljesen református lakossága számára 1793-ban kezdtek kőtemplomot építeni, melyet 1806-ban szenteltek fel és a mai napig áll. Az egykori Rákóczi-birtok nagy részét egy osztrák zsidó származású pénzember, Koppely Fülöp bérelte 1855-től 1945-ig. A család az uradalom alapján változtatta nevét Harkányira majd később bárói rangot nyertek.

Híres emberek[szerkesztés]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1992: Szatmári Gyula (független)[4]
  • 1992–1994: Juhász Károly (független)
  • 1994–1998: Szatmári Gyula (Pedagógus Szakszervezet Taktaharkány)[5]
  • 1998–2002: Varga László (független)[6]
  • 2002–2006: Varga László (független)[7]
  • 2006–2010: Varga László (független)[8]
  • 2010–2014: Varga László (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Szemán Ákos (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Dr. Szemán Ákos (FideszKDNP)[1]

Címere[szerkesztés]

A címer kék-piros színű, kettéosztott, csücskös címerpajzsban aranyszínű búzakalászok, mindkét oldalán ugyanolyan színű sütőtökök és alatta ezüstszínű eke található.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3658
3634
3594
3607
3418
3478
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 16,1% cigánynak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 23,9%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 5% (29,2% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,1% németnek, 0,1% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 20,1% református, 2,8% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 7,8% felekezeten kívüli (29,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Római katolikus templom
  • Tájház
  • Szent István-szobor
  • 1956-os emlékmű
  • Gárdonyi Géza-szobor
  • II. Rákóczi Ferenc-szobor
  • II. Rákóczi Ferenc-emléktábla
  • Petőfi Sándor-emléktábla
  • Turul-szobor (I. világháborús emlékmű)
  • Aradi vértanúk kopjafája
  • Sírkőtár
  • Első és második világháborús hősi halottak emlékműve
  • Nemzeti Összetartozás Emlékműve
  • Magtár
  • Zsidó temető
  • Iskolai domborművek: Apáczai Csere János-dombormű, Jakab Antal-dombormű
  • Kemény Armand-emléktábla (Jajhalom)
  • Kőhíd a Harangod-patakon

Sportélete[szerkesztés]

A Taktaharkányi SE 1950 óta a település labdarúgócsapata. Színei: sárga–piros. A 2016–17-es szezonban aranyérmesek volt a Megyei III.-ban, a 2017-2018-as szezontól pedig a Megyei II.-ben szerepel.

Érdekesség[szerkesztés]

2021. szeptember elsején a helyi általános iskolában tartotta meg az ünnepélyes nemzeti tanévnyitót Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a diákok és tanáraik közreműködésével.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. Archivált másolat. [2017. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. Taktaharkány Helységnévtár
  14. Taktaharkány Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Id. Juhász Károly: Taktaharkány nagyközség története /1211–1993/

További információk[szerkesztés]